Zsarolás

Zsarolás bűntettét követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.

A zsarolás elkövetési magatartása a passzív alany kényszerítése arra, hogy valami tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával.

Az erőszak és fenyegetés célzatos magatartás, célja a jogtalan haszonszerzés. Jogtalan az a haszon, amely jogszabályba ütközik, amelyet jogszabály megkerülésével kötöttek ki vagy ha a társadalom érdekeibe, általános etikai normáiba ütközik.

A fenyegetés súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ez magában foglalhatja későbbi hátrány kilátásba helyezését, emellett nem kell élet vagy testi épség ellen irányulnia.

Tettese a bűncselekménynek bárki lehet, társtettese a zsarolásnak pedig az, aki habár aktív magatartást nem fejt ki, de jelenlétének félelemkeltő hatása van a sértettre.

A zsarolás eredmény-bűncselekmény, eredménye a vagyoni hátrány. A vagyoni hátrány nem szükséges, hogy annál következzen be, akivel szemben erőszakot vagy fenyegetést alkalmaztak, azonban feltétel, hogy a kár és az elkövetési magatartás között okozati összefüggés legyen.

Amennyiben az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása megtörtént, de az eredmény nem állt be, kísérletről beszélhetünk.

A zsarolás minősített esete merül fel, ha a zsarolást

• bűnszövetségben

• élet vagy testi épség elleni, illetve más hasonlóan súlyos fenyegetéssel,

• hivatalos személyként e minőség felhasználásával,

• hivatalos megbízás vagy minőség színlelésével követik el.

Példa: A zsarolás bűntette állapítható meg, ha a tettes a sértettől az általa annak kölcsönzött
1 500 000 forint havi 10%-os kamat fizetése helyett, életveszélyes fenyegetés mellett, heti 10%-os kamatfizetést követel meg, s ennek folytán a megfélemlített sértettől másfél év alatt az általa adott 1 500 000 forint helyett 8 400 000 forinthoz jut hozzá kamat címén.