dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

A Testisértés

Testi sértést az követi el, aki más testi épségét vagy egészségét sérti. A törvény egy szakaszban szabályozza a könnyű testi sértést és a súlyos testi sértést. Különbséget tenni gyógytartam hossza alapján lehetséges. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, akkor könnyű testi sértés vétségét, míg ha nyolc napon túl gyógyul, súlyos testi sértés bűntettét követi el az elkövető. A sértett által elszenvedett sérülések megállapítása annak gyógyulási ideje orvosszakértői kérdés.

Fontos kiemelni, hogy a könnyű testi sértés alapesete csak magánindítványra üldözendő.

A testisértés elkövetési magatartása

A testi sértés közvetlen tárgya az ember testi épsége és egészsége.

Testi épségen és az egészségen azt a fizikai és szellemi állapotot értjük, amelyben a sértett azt megelőzően volt, mielőtt a bűncselekményt ellene megvalósították.

A testi sértés tárgya kizárólag a más ember testi épsége és egészsége, amelyből következik, hogy az önkezűleg okozott testi sértés nem bűncselekmény.

A testi sértés elkövetési magatartása:

A testi épség vagy az egészség sértése, amely egyfelől testi bántalmazásban, másfelől egészségsértésben nyilvánul meg.

A testi sértés tipikus elkövetési magatartása a testi bántalmazás, amely olyan külső behatást jelent, aminek célja a sérülés okozása, és mely legalább nyomokat hagy a sértetten

Testi bántalmazáson a más ember testét érő olyan külső behatást kell érteni, amely a testen vagy annak egy részén nyomokat visszaható sérülést, illetőleg betegséget eredményez.

A testi sértés bűntette esetén a törvény kizárólag az eredményt határozza meg. Sem az elkövetés módjáról, vagy eszközéről nem rendelkezik. A legtipikusabbak: a szúrás, a rúgás, a lövés, az ütés, a vágás, a lökés, a dobás, a leöntés, a fojtogatás, az égési seb okozása. Sok esetbe a bántalmazás valamilyen eszköz okozásával történik és ezáltal valósul meg a testi sértés. pl. mechanikai, vegyi, elektromos, hő-, sugárhatás

A bántalmazás elkövethető akár közvetlen, akár közvetett módon. Testi sértést követ el az elkövető, ha a kutyáját a vele régóta haragos viszonyban lévő szomszédjára uszítja, vagy csapda felhasználása által a haragos belelép az elkövető által kiásott fél méteres gödörbe és ezáltal eltörik a lába.

A közvetett módon véghezvitt bántalmazásnál alapvető feltétel a szándékos megvalósítás, az elkövető tudatának pedig át kell fognia a testi sérüléshez vezető okozati összefüggést.

Egészségsértésről akkor beszélünk, ha az elkövetési magatartás folytán valamely betegség jön létre. Ebben az esetben a testi bántalmazás hiányában történik az egészség sérelme, testi, pszichés vagy szellemi károsítás. Az egészségsértés fogalma alá esik az a magatartás is, amikor az elkövető egy már fennálló betegségi állapotot súlyosabbá tesz.

Az egészségsértés történhet maró vagy forró folyadékkal való leöntéssel, az élet kioltására nem alkalmas mérgek adása; betegséggel (nemi betegséggel) való megfertőztetés.

Testi sértés eredménye:

A bűncselekmény eredménye a testi sérülés.

A testi sértés eredmény-bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy a bűncselekmény megvalósulásához a sérülés vagy a betegség tényleges bekövetkezése szükséges. A testi sértés esetén az elkövetési magatartás és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia.

A bűncselekmény befejezetté válása

A bűncselekmény a sérülés vagy betegség bekövetkeztével válik befejezetté. A sérülés külső okból keletkező és a test külső vagy belső részén jelentkező kóros elváltozás. A betegség az ember testi és szellemi állapotának normális jellegétől való, patológiás eltérés.

Fontos feltétel, hogy ezen eredmények a testi bántalmazással vagy az egészségsértéssel okozati összefüggésben jönnek létre.

A bűncselekmény elkövetője

A bűncselekmény elkövetője bárki lehet. Nem kizárt a közvetett tettesség megállapítása sem (például az elkövető 14 év alatti gyermeket vesz rá, hogy önmagának vagy másnak sérülést okozzon). Büntetőjogra szakosodott ügyvédként tapasztalatom az, hogy a közös elkövetés esetén a problémát általában az szokta jelenteni, ha súlyosabb eredmény következik be, és nem állapítható meg, hogy az elkövetők közül kinek a magatartása idézte ezt elő. Így például együttesen rugdossák a földön fekvő sértettet, aki sorozatos bordatörésével hónapokig beteg és szemének elvesztése miatt maradandó fogyatékosságot is szenved. A bíróság a szándék- és akarategység fennállta esetén az elkövető konkrét személyétől függetlenül a súlyosabb minősítés körében társtettesként ítéli el őket.

A könnyű testi sértés és a súlyos testi sértés szándékos bűncselekmények, míg a súlyos testi sértés gondatlanul is megvalósulhat. Fontos azonban, hogy a szándéknak nemcsak a testi bántalmazásra, hanem a sérülés okozására is ki kell terjednie. Így a sporttevékenység során okozott sérülésért nem felel az elkövető, ha az adott tevékenységre vonatkozó szabályokat betartotta és szándéka ezen eredmény kiváltására nem terjed ki.

A gyógytartam fogalma

A testi sértéses bűncselekményeknél, illetőleg azok minősítésénél a sérülés tényleges gyógytartama lesz a meghatározó, az Országos Igazságügyi Orvos-szakértői Intézet (OIOI) által kiadott 16. számú módszertani levél a leggyakrabban előforduló 8 napon belüli, illetőleg azon túl gyógyuló sérüléseket - példálózó jelleggel - határozza meg.

A bűncselekmény minősítése során irányadó fogalom a gyógytartam. A gyógytartam funkcionális vagy anatómiai jellegű, tényleges vagy valószínű lehet.

A valószínű gyógytartam

A büntetőjog kivételesen alkalmazza, akkor, ha nem állapítható meg pontosan, hogy mennyi idő alatt gyógyult volna az elkövető által okozott sérülés vagy betegség, a gyógytartamot valószínűsíteni kell.

A valószínű gyógytartam lesz az irányadó, ha a sértett halála következik be, amennyiben ez nem áll okozati összefüggésben az okozott betegséggel vagy sérüléssel. Ha a korábbi ütlegelés miatt egyébként rendszeres ellátásban részesülő sértettet még gyógyulása előtt halálos közlekedési baleset éri, az eljárás során igénybe vett szakértők valószínűsíteni fogják, hogy betegsége, illetve sérülése mennyi idő alatt rendeződött volna.

A testi sértés súlyosabban minősülő esetek

Az alapesetnél súlyosabban minősül a cselekmény, ha a könnyű testi sértést aljas indokból vagy célból, ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben, illetve ha a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére követik el. Még súlyosabban minősül a könnyű testi sértés, ha az maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz. Legsúlyosabb az elkövető felelőssége a könnyű testi sértésért akkor, ha az életveszélyt vagy halált okoz. A súlyos testi sértés minősített esetei két fokozatban szerepelnek, a fenti minősített eseteken felül ezen kívül csak a súlyos testi sértés esetében számít minősítő körülményként a különös kegyetlenséggel történő elkövetés.

A testi sértés előkészülete

Abban az esetben, ha az elkövető súlyos testi sértésre vagy aljas indokból vagy célból, védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személlyel szemben, maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okozó, illetve különös kegyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértésre készül elő, előkészület miatt büntetendő.

Súlyos testi sértés és a könnyű testi sértés elhatárolása

Mivel a testi sértéses bűncselekmények minősítése az eredményhez igazodik, így a könnyű testi sértés vétsége, és a súlyos testi sértés bűntettének kísérlete - mely mindkettő szándékos bűncselekmény - elhatárolásánál nem lehet kiindulópont a magatartás eredménye, az elkövető terhére azt a bűncselekményt kell megállapítani, amelyre vonatkozóan a szándéka irányult. Abban az esetben, ha az elkövető tudata átfogta a 8 napnál hosszabb gyógytartamú testi sérülés vagy betegség bekövetkezésének a reális lehetőségét, és ebbe legalább belenyugodva cselekedett, úgy ez meghatározza a cselekmény jogi minősítését.

Elhatárolás

Az ítélkezési gyakorlatban a könnyű testi sértés vétségének a tettleges becsületsértéstől, illetőleg a súlyos testi sértés bűntettének kísérletétől való elhatárolása jelent problémát.