Tartási kötelezettség elmulasztása

Aki jogszabályon alapuló és végrehajtható hatósági határozatban előírt gyermektartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti, megvalósítja a tartási kötelezettség elmulasztását.

A bűncselekmény védett jogi tárgya az – elsősorban a családjogi szabályokon alapuló – gyermektartási kötelezettség teljesítéséhez fűződő társadalmi elvárás, másrészt a gyermekek megfelelő életkörülményekhez fűződő érdeke.

A törvény kifejezetten a gyermekek eltartásával kapcsolatos kötelezettségből eredő vagyoni hozzájárulás nem teljesítését bünteti.

Egyedül a gyerektartást kell a szülőnek a saját szükségletek rovására is biztosítania; sem a szülőtartás, sem a házastársnak járó tartási kötelezettség esetén nem köteles arra az eltartó, hogy saját megélhetését veszélyeztesse az ilyen tartási kötelezettségek teljesítése esetén.

A határozatban előírt tartási kötelezettség nem teljesítésével valósul meg a bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy nem feltétel, hogy az arra jogosult egyéb eszközzel vagy módon kísérletet tegyen a tartásdíj biztosítására. A mulasztás azaz a tartási kötelezettség ne m teljesítése csak akkor tényállásszerű, ha a határozat megszületését követően történik.

A tartásdíj-fizetésre vonatkozó hatósági határozat meghatározza a tartásdíj összegét, a teljesítés határidejét, illetőleg a fizetés teljesítésére vonatkozó helyet (oly módon, hogy megjelöli azt a személyt, akinek a kötelezett a tartásdíjat fizetnie köteles). Az elkövetési magatartás speciális, hiszen a tartásdíjat időszakonként – általában havonta – előre kell fizetni, és a tartásdíjra jogosult feljelentése jellemzően hosszabb időszakot fog át, mint amelyre a tartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása vonatkozik. Az elkövetés tehát az első tartásdíj részlet megfizetésének elmulasztásával kezdődik

A bűncselekményt csak szándékosan lehet megvalósítani.

Az elkövetőnek tisztában kell lennie tartási kötelezettségének nem teljesítésével és azzal a ténnyel, hogy mindez neki felróható okból nem történik meg.

Az elkövető tartás elmulasztásáért kizárólag akkor vonható felelősségre, hogyha tartási kötelezettségét önhibájából nem teljesíti.

Nem felróható a tartásdíj fizetési kötelezettség elmulasztása az erre kötelezettnek, ha nem rendelkezik jövedelemmel, vagyonnal, keresettel, és ezért őt nem terheli felelősség, vagyis teljesítésre képtelensége olyan okra vezethető vissza, amely rajta kívül álló, így például ha megbetegszik, előzetes letartóztatásba van, szabadságvesztés büntetését tölti. Ugyanakkor megállapítható az önhiba, ha a kötelezettnek azért nincs megfelelő kereste, mert olyan életmódot folytat, hogy saját mulasztása miatt nem rendelkezik megfelelő keresettel.

A tartási kötelezettség elmulasztásának egyéb szabályai: Súlyosabban minősül a bűncselekmény, hogy ha a tartási kötelezettség elmulasztásával az elkövető a jogosultat súlyos nélkülözésnek teszi ki .Ez azt jelenti, hogy a jogosult számára e forrás hiányában a létminimumhoz szükséges anyagi lehetőségek sem állnak rendelkezésre. A bűncselekmény attól függően minősül többrendbelinek, hogy hány passzív alanya van, azaz hány személy kezéhez kell a tartásdíjat teljesíteni. Így ha ugyanannál a passzív alanynál egyszerre három tartásra jogosult gyermeke van az elkövetőnek, a cselekmény nem három-, hanem a sérelmet szenvedett anya számából eredően csak egyrendbeli bűncselekménynek minősül.

A tartási kötelezettség esetén sajátos büntethetőséget megszüntető okot állapít meg a törvény, illetőleg a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget akkor, amikor az elkövető a kötelezettségének az elsőfokú ítélet meghozataláig eleget tesz.

Az ügyész a vádemelést elhalasztja egy évi időtartamra akkor, hogyha a kötelezettség teljesítése várható, illetőleg a bíróság felfüggesztheti az eljárást, szintén abban az esetben, ha a kötelezettség teljesítése várható az elkövetőtől.