Segítségnyújtás elmulasztása
Általános elvárás, hogy lehetőségeik és képességeik szerint segítséget nyújtunk sérült, vagy olyan személyek részére, akinek élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.
Baleset esetén nem feladata azt eldönteni a járművezetőnek, hogy ha van sérülés, az milyen súlyos, hogyan is kellene ellátni. Erkölcsi és egyben jogi kötelezettség terheli őt egy ilyen helyzetben: nem lehet a helyszínt elhagyni anélkül, hogy a sérült személynek az állapotáról meg ne győződött volna a járművezető, segítségét fel nem ajánlotta volna. A sértett segítségre szorultsága egyébként is utólag igazolható csak. Éppen az a jogalkotó célja e cselekmény büntetendővé nyilvánításával, hogy megfogalmazza azt a társadalmi-etikai elvárást, amely a beszámítási képességekkel rendelkező személyekkel – különös figyelemmel a balesetet előidéző személlyel – szemben fennáll: segítsen olyan embertársának, akinek élete vagy testi épsége veszélybe került. A segítségnyújtás elvárható módja és mértéke az eset összes körülményeinek ismeretében határozható meg. Az elvárhatóság szintje egyénenként eltérő, azonban feltárható és leírható az az általános minimum, ami minden embertől elvárható. Ilyen elemi kötelezettség a helyszínen történő megállás, meggyőződés a sérülésről, majd a segítség felajánlása, továbbá a sérülés ellátására képes személy vagy szervezet értesítése, kiérkezésük megvárása. Utóbbival összefüggésben utalni szükséges arra, hogy ha a segítségnyújtásra kötelezett mást kér fel a segítségnyújtásra, csak akkor nem követi el a bűncselekményt, ha a felkért személy feltétlenül alkalmas arra, hogy az elvárt segítséget megadja, illetőleg ha legalább olyan mérvű segítségnyújtásra képes, mint maga a kötelezett. A segítségnyújtási kötelezettséget nem érinti, hogy a balesetet a helyszínre érkező más személy is észleli.
Közvetlen veszélyről akkor beszélünk, ha a sérülés nem, vagy még nem következik be, de annak reális lehetősége fennáll.
Az általános segítségnyújtási kötelezettség mindenkire nézve kiterjed.
A segítségnyújtás elmulasztása tiszta mulasztásos bűncselekmény, így kísérlete fogalmilag kizárt, csak szándékosan követhető el.
Nézzünk egy- két példát közlekedési jogra szakosodott büntető ügyvédi irodám tapasztalata alapján:
Elkövetheti a bűncselekményt a gépkocsi utasa is, aki észlelve, hogy a balesetet előidéző gépkocsivezető a helyszínen nem áll meg, passzív marad, továbbá az is, aki a gépkocsivezető irányában utasítási joggal rendelkezik, azonban ezzel nem él, és a gépkocsivezetőt továbbhaladásra utasítja.
Segítségnyújtás elmulasztása miatt állt bíróság előtt az a fiatal, aki a szórakozó hely előtt történt verekedést követően a földön eszméletlenül fekvő mellett elsétált anélkül, hogy legalább a segítségét felajánlotta volna.
Ugyanakkor bíróság nem állapítja meg a segítségnyújtás elmulasztása bűntett elkövetését, ha a sérült mások közreműködése nélkül is el tudja látni a sérülést, illetve el tudja hárítani a veszélyt, másrészről, ha a megfelelő segítséget már másoktól megkapta, továbbá ha a passzív alany meghalt.
A segítségnyújtás elmulasztása büntetőjogi tapasztalatom alapján abban az esetben állapítható meg, ha az elkövető felismeri a sérült, vagy élet és testi épséget közvetlenül veszélyeztető helyzetben lévő személy állapotát, azonban ennek ellenére nem nyújt segítséget.
A bűncselekmény elkövetési magatartása
A nem tevés, azaz az elkövető passzivitása, vagyis a segítségre szoruló a segítség nélkül hagyása. Nem feltétele a büntetőjogi felelősség megállapításának, hogy fenn is álljon a segítségre szorultság ténye a passzív alany vonatkozásában.
Elsődleges kötelezettség a meggyőződés, vagyis az, hogy indokolt-e segítségnyújtás, kell-e segíteni a passzív alanynak. Ha ezt a meggyőződési kötelezettségét az elkövető elmulasztja, úgy önmagában ez megalapozza ezen bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősségét.
Amennyiben a sérült segítségre szorul, úgy szükséges a segítségnyújtás felajánlása, még akkor is, ha a helyszínen mások is vannak, és a segítséget ők is felajánlják.
Ez túl szükséges a segítség megfelelő nyújtása, amely nem kívánja meg, hogy az azt nyújtó személyesen vigye véghez, így történhet a megfelelő segítségnyújtása harmadik személy által.
Fontos kiemelni, hogy senkitől sem várható el olyan jellegű segítségnyújtás, amely saját életének a veszélyeztetésével, kockáztatásával jár, de ebben az esetben is elvárható a helyszínen maradás, illetőleg a veszélyben lévő, vagy sérült személy más módon történő segítségnyújtása
Nem állapította meg a bíróság a bűncselekmény elkövetését annak, aki felfigyelt a bányató partjától kb 60 méterre kapálózó személyre, de ő biztonságosan nem tudott úszni, ezért mentőket hívta.
Súlyosabban minősülő esetek
Segítségnyújtás elmulasztása büntetése esetén súlyosabban rendeli büntetni az elkövetőt, ha a sértett meghal, és az életét a segítségnyújtás megmenthette volna.
A mindennapi életben vannak olyan foglalkozások, hivatások, melyeknél különös segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a törvényalkotó, vagyis például az orvosok, ápolók, tűzoltók, rendőrök estén foglalkozásuknál fogva, míg szülőknek a családjogi állásuk alapján gyermekük vonatkozásában, idős szülők esetén pedig a gyermekek vonatkozásában áll fenn különös segítségnyújtási kötelezettség. Ha a jogszabályi alapon nyugvó segítségnyújtási kötelezettség mulasztja el az elkövető, úgy a (3) bekezdés II. fordulata szerint minősülő bűncselekményt követi el.
Elhatárolás
A foglalkozási szabályai szerint eljáró orvos a beteg kezelése során ő neki nem segítségnyújtást teljesít, hanem a szakmai szabályoknak megfelelően kezelésben részesíti, így amennyiben neki felróható módon mulasztja el a megfelelő kezelést, úgy Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt van helye felelősségre vonásnak.
Segítségnyújtás elmulasztásának elhatárolása a cserbenhagyástól
A cserbenhagyás, mint szubszidiárius bűncselekmény. A közlekedési balesettel érintett jármű vezetőjére vonatkozóan speciális megállási kötelezettséget ír elő a törvény, azonban ha a balesettel összefüggésben valaki megsérül, vagy életét és testi épségét közvetlenül veszély miatt segítségnyújtásra szorul, úgy nem a cserbenhagyás, hanem a segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt követi el. Ha a baleset hatókörében legalább egy személy tartózkodik az elkövetőn kívül, azonban a sérülés nem következik be ¬- de annak reális lehetőség fennállt – , úgy a cserbenhagyás megállapításának van helye, ami egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Halmazati büntetés kiszabására kerül sor segítségnyújtás elmulasztása és gondatlanságból okozott testi sértés elkövetése esetén. Nézzünk erre példát büntető ügyvédi irodám megtörtént esetei közül: A felelőtlen gyalogos az úton átszalad a közeledő autóbusz előtt. A buszvezető vészfékezik, az intenzív fékezés miatt egy idős hölgy elesik a buszon, akinek nyolc napon túl gyógyuló sérülése keletkezik.
Ha büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt vegye fel a kapcsolatot Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéddel!
Ezt a honlapot a Dr. Janklovics Ádám Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarában bejegyzett iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.
© Az oldal tartalmát szerzői jog védi, annak másolása és felhasználása csak a "Janklovics & Partners" hozzájárulásával lehetséges.
Copyright 2016-2021. Janklovics & Partners Minden jog fenntartva!
Ez a weboldal Dr. Janklovics Ádám oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásom nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása, változatlan vagy nagymértékben hasonló tartalmú átvétele, ami magába foglalja mind a szöveg, mind a képi megjelenést, weboldal elrendezést, grafikát, és a pdf kiterjesztésű oldalakat is. Másolt oldalnak minősül legalább egy bekezdés változatlan átvétele, vagy az általam írt- szerkesztett szöveg, cikk nagymértékű hasonlósága. Jelen szabály megsértése esetén 300.000 Ft kötbért számlázok a másolt oldal tulajdonosának, üzemeltetőjének (anyagom átvevőjének), vagyis a jogtalan felhasználónak. A bizonyításhoz internetes tartalomtanúsítást használok, amit minden esetben közjegyző hitelesít, így az közokiratnak minősül. A közjegyzői díjat a jogtalan felhasználóra hárítom.