Önbíráskodás

Büntetőeljárást indítottak Ön ellen önbíráskodás bűntette miatt? Gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt? Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéd hatékony védelmet nyújt önbíráskodás elkövetése esetén!

Mi is az önbíráskodás? Aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, az az önbíráskodás bűntettét valósítja meg.

Az önbíráskodás vagyon elleni erőszakos bűncselekmény.

Az önbíráskodás lényege abban ragadható meg, hogy a bűncselekmény elkövetője jogos igényét meg nem engedett eszközökkel azaz a törvény által tiltott erőszakos módon próbálja érvényesíteni.

Nézzünk egy megtörtént esetet büntető ügyvédi praxisomból:

A terhelt villanyszerelési munkát végzett a sértett felújítás alatt álló családi házában. Előzetesen sem az elvégzendő munkákról, sem azok ellenértékéről nem egyeztek meg. A közöttük támadt nézeteltérés miatt a terhelt a munkálatokat abbahagyta, és kérte az elvégzett munka díjazását. A sértett a megjelölt összeget eltúlzottnak találta, ezért nem akarta kifizetni. A terhelt pár nappal később felhívta a sértettet és a közösségi oldalon is azt üzente, hogy ha nem fizet „szétvereti a fejét”. A sértett a rendőrkapitányságon feljelentést tett önbíráskodás miatt.

Az önbíráskodás célzatos bűncselekmény, megvalósulásának pedig az a feltétele, hogy a tettes az erőszakot vagy a fenyegetést jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igényének az érvényesítése végett fejtse ki. A követelés akkor jogos, ha az a bíróság előtt érvényesíthető.

A bűncselekmény passzív alanya az a személy, aki ellen a kényszerítő magatartást alkalmazzák. E körben mindenkit véd a törvény, nincs tehát annak jelentősége, hogy a sértettnek jogszerűen van-e a dolog a birtokában (például más személytől lopta).

Az önbíráskodás büntetése

Az önbíráskodás alapesete 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Súlyosabban minősül az önbíráskodás, ha azt fegyveresen, felfegyverkezve, csoportosan vagy védekezésre képtelen személy sérelmére követik el.

A fenyegetés fogalma – a kényszerítő magatartás : A fenyegetés olyan súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen. Ebben az esetben egyszerű fenyegetés is elegendő, azaz lehet közvetett is, és a sértett élete vagy testi épsége mellett bármilyen más dolgára is irányulhat. Nem valósítja meg az önbíráskodást az elkövető, ha a sértett által bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel okozott kártérítési igény érvényesítése érdekében feljelentéssel fenyegetőzik. A bűncselekmény során az elkövető célja az, hogy e kényszer segítségével vagyoni igényét érvényesítse azáltal, hogy a sértettet tevésre, nem tevésre vagy az igényérvényesítés eltűrésére kényszeríti – például ha az idős és mozgásképtelen sértettet akarata ellenére annak fiához költözteti át azért, hogy a sértettől korábban megvásárolt lakásba beköltözhessék (eltűrésre kényszerítés). A törvény egy speciális büntethetőségi akadályt állapít meg, amikor kimondja, hogy nem valósul meg az önbíráskodás, ha az erőszak vagy fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze. Ennek tipikus példája a birtokvédelem. A Polgári Törvénykönyv szerint a birtok ellen.

Az önbíráskodás és a zsarolás elhatárolása

A két bűncselekmény elkövetési magatartása és az elkövetés módja azonos – alapvetően a célzat alapján határolható el. A jogalkalmazói gyakorlat szerint az elhatárolásuk szempontjából annak van meghatározó jelentősége, hogy önbíráskodás esetén az elkövető tudata nem fogja át az általa erőszakkal vagy fenyegetéssel kikényszerített igény jogtalan voltát; a zsarolás elkövetőjének a tudata viszont átfogja az igény jogtalan voltát és a szándéka jogellenes vagyoni haszonszerzésre irányul. Nem önbíráskodást, hanem zsarolást követ el, aki az uzsorakamat megfizetésének kikényszerítése érdekében alkalmaz erőszakot vagy fenyegetést.