dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Lopás elkövetésével vádolják? Ismerni szeretné a lehetőségeit! Keressen fel egy megbízható és tapasztalt ügyvédet! Ne feledje! Jogai vannak! Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéd hatékony védelmet nyújt lopás elkövetése esetén!

A Btk. 370. szakasza szerint, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el.

A lopás elkövetési tárgya az idegen, ingó, értékkel bíró dolog. A három feltétel bármelyikének hiánya esetén az adott elkövetési tárgy eltulajdonítása nem lopást, hanem valamely más bűncselekményt (például okirattal visszaélést) valósít meg.

Dolog valamennyi, az ember által fizikailag birtokolható testi tárgy, például autó, bútor, élelmiszer, műszaki cikk, pénz. A törvény kiterjesztőleg értelmezi a dolog fogalmát, mert például a villamos- és a gazdaságilag hasznosítható más energiát, valamint a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is ide sorolja, amelyek a bennük tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagukban is biztosítják. Bár a villamos áramot vagy a vizet a maga fizikai valójában nem lehet birtokba venni, ha valaki a villany- illetve a vízóra "átalakításával", megcsapolásával ellenszolgáltatás nélkül jut villamos áramhoz, vízhez, lopást követ el. Nem lehet a lopás elkövetési tárgya holttest, azonban valamilyen, a szervátültetés céljából eltávolított emberi szerv (szív, vese) már igen. Nem követhető el a cselekmény ingatlanra sem, de annak leválasztható részéire - tégla, cserép, ajtó, ablak, csatorna, villanykapcsoló, vezetékek, csempe, kád - igen.

A lopás elkövetési magatartása

A lopás elkövetési magatartása az elvétel. A két mozzanatból álló cselekmény birtokállapot-változást jelent: az elkövető az adott dolog felett megszünteti a korábbi tulajdonos, birtokos rendelkezési jogát (első elem), és saját rendelkezési jogot keletkeztet azon (második elem). A korábbi birtokállapot megszüntetése mellett létre kell hozni az új birtokállapotot is. Csak ekkor beszélhetünk befejezett elvételi magatartásról.

Okirat mint a lopás tárgya: Az okiratok eltulajdonításának megítélése attól függ, hogy milyen formában testesítik meg a bennük foglalt vagyoni értéket vagy jogosultságot. Ha önmagában az okirat birtoklása lehetőséget ad a benne foglalt érték feletti rendelkezésre, eltulajdonítása a lopás tényállási körébe esik. Így a korábban forgalomban lévő bemutatóra szóló értékpapír vagy egy ruhatári jegy esetén nincs szükség egyéb tudásra vagy információra, hogy a tolvaj az okiratok által megtestesített pénzhez vagy ruhaneműhöz hozzájusson, a felett rendelkezzen, így lopást követ el.

Elveszett, elhagyott dolog - valamint annak értéke: A dolog nem lehet uratlan, így az elhagyott, gazdátlan - mint például a szemétbe kidobott vagy az erdőn, mezőn sétálva talált - dolgok eltulajdonítása főszabály szerint nem valósít meg bűncselekményt. Ha azonban a dolog jellegéből, értékéből vagy a helyszínből feltételezhető, hogy véletlenül vagy tévedésből elhagyott, elvesztett tárgyról van szó, a cselekmény már jogellenes. Így ha az elkövető a ház előtti kukában vastag aranyláncot talál, lopást követ el. Ennek alapja, hogy a dolog addig nem minősülhet uratlannak, amíg a tulajdonosnak fennmarad a lehetősége, hogy a dolog feletti uralmát visszaszerezze (azaz észlelve a lánc hiányát, kiszalad a ház elé és átnézi a szemetet).

A dolog értéke lopás esetén: A lopás elkövetési tárgyaként megjelenő dolognak értékkel bírónak kell lennie. Ez mindig a bűncselekmény elkövetésekor irányadó érték, azaz az adott dolog pénzben kifejezett kiskereskedelmi ára. Abban az esetben, ha ez pénzben nem fejezhető ki - tehát jelentéktelen vagy értékkel szinte nem bíró dolog eltulajdonítására kerül sor - akkor a cselekmény szabálysértésnek fog minősülni. Használt dolog esetén a használat fokát az érték meghatározásánál figyelembe kell venni. Kiskereskedelmi forgalomban nem kapható tárgy esetén pedig keresni kell hasonlót, mely felépítésében, anyagában, funkciójában, használhatóságában, hatékonyságában a leginkább megfelel az adott eltulajdonított dolognak, és e tárgy kiskereskedelmi árából lehet következtetni az eltulajdonított dolog értékére.

Büntetőügyvédként tapasztalom, hogy lopás esetén az esetek jelentős részében a igazságügyi szakértőt vonnak be az eljárásba a kár pontos értékének megállapítása miatt.

Lopás értékhatárok

Az elkövetési tárgy értéke kiemelt szereppel bír, mert ez határozza meg a büntetés keretét. Ha az elkövető maximum 50 000 forint értékű dolgot lop el, nem bűncselekményt, hanem szabálysértést valósít meg.

Az ellopott dolog értékétől függően a lopás minősítése:

  1. 50 001 - 200 000 forint között kisebb érték (két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés),
  2. 200 001 - 2 millió forint között nagyobb érték (három évig terjedő szabadságvesztés),
  3. 2 millió - 50 millió forint között jelentős érték (egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés),
  4. 50 millió - 500 millió forint között különösen nagy érték (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés),
  5. 500 millió forint felett pedig különösen jelentős érték (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés)
.

A lopás minősített esetei: A bűncselekményt az eltulajdonított dolog értéke mellett egyéb körülmények megléte is súlyosabban minősíti. E körülmények közül öt - a bűnszövetség, az üzletszerűség, a dolog elleni erőszak, a zsebtolvajlás és a közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvétele - értékhatártól függetlenül eggyel súlyosabb büntetési tételkeretet von maga után, míg mások - helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve, hamis vagy lopott kulcs használatával, lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére vagy az erdőben jogellenes fakivágással történő elkövetés - az egyébként csak szabálysértési értékre megvalósított lopást minősítik bűncselekménnyé. A közveszély helyszínén történő elkövetés annyiban speciális, hogy mind a szabálysértési, mind a kisebb értékre elkövetett lopást a nagyobb értékre elkövetett lopás büntethetőségének a szintjére emeli fel (tehát eleve három évig terjedő szabadságvesztéssel lesz büntethető az ilyen elkövető), és ezt követően is eggyel súlyosabb büntetési tételkeretet von maga után.

Zsebtolvajlás útján elkövetett lopás - Egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz egyidejű elvételével történő lopás: A zsebtolvajlás útján történő elkövetés esetén a dolog a sértett közvetlen testi őrizetében van. Így például a ruházatában, kezében tartott táskájában, hátizsákjában vagy közvetlenül mellette, például a földre vagy a székre helyezve. Fontos feltétel, hogy az elkövetés a sértett számára észrevétlenül történik. Ilyennek minősül, ha valakinek a buszon mellette álló hátitáskájából veszik ki az értékeit. Ha azonban ezt a hátizsákot vagy kabátot a sértett felakasztja a fogasra és attól távolabb tartózkodik, nem állhat fenn ez a minősített eset a közvetlen testi őrizet hiánya miatt. Ugyanakkor, ha a sértett kezében tartott pénzét kapja ki az elkövető és szalad el a piaci forgatagban, a közvetlen testi őrizet mellett sincs minősített eset. Hiányzik ugyanis a másik feltétel, az észrevétlenség. Az új Btk. alapján a lopás minősített esete az az esetkör, amikor a lopás egyúttal egy vagy több közokirat, magánokirat vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elvételével történik. Ez nyilvánvalóan a pénztárca (vagy ezeket a dolgokat tartalmazó táska) ellopásakor jöhet szóba és a minősített eset az okirattal visszaélés, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűncselekményével való elhatároláskor jöhet szóba. Kiemelendő, hogy a minősített eset törvényi egységet hoz létre az ellopott eszközök, fizetési eszközök számára tekintet nélkül, azaz mindegy lesz a minősített eset megállapításakor, hogy hány ilyen dolgot lop el az elkövető .

A lakótárs sérelmére elkövetett lopás: A következő minősítő körülmény, ha az elkövető a lakást vagy helyiséget vele közösen használó sérelmére követi el a cselekményt. Ez általában a felek huzamosabb ideig történő együttlakását feltételezi. A cselekmény fokozott veszélyessége abban áll, hogy a tettes a sértett védtelenebb, kiszolgáltatottabb helyzetét használja ki. Azt a bizalmi viszonyt, amely egy együttlakás során általában fennáll és azt az előnyt, hogy a sértett életvezetésével, szokásaival, anyagi helyzetével kapcsolatosan egyszerűbben juthat információkhoz. E tekintetben a lakással azonos értékű "hasonló helyiség" kifejezés alatt minden olyan helyiség értendő, ahol az együttlakás fennáll, így például a közösen használt kollégiumi szoba, kórterem, katonai szolgálat esetén a közösen használt lakókörletet is.

Egyéb minősítő körülmények: Más értékhatárokhoz kötötten is jelöl meg egyéb minősítő körülményeket a törvény. Így például a védett kulturális javak körébe tartozó tárgyra vagy régészeti leletre, a vallási tisztelet tárgyára, a holttesten lévő tárgyra, illetve temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyra elkövetett lopás. Így minősülhet a cselekmény, ha a lopás elkövetési tárgya valamely, a szertartások során használt zászló, sírkő, halotton elhelyezett ékszer vagy olyan tárgy, amely a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény alapján a védett kulturális javak körébe tartozik vagy régészeti leletnek minősül.Ugyanígy súlyosabb minősítést és ezáltal szigorúbb büntetést von maga után, ha a lopást nemesfémre, illetve a szintén e fogalom körébe tartozó nemesfém ötvözetére vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagra követik el.