dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény

A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény valamennyi közlekedési ágazatra kiterjedően azok biztonságához fűződő társadalmi érdeket védelmezi mind a szándékos, mind pedig a gondatlan magatartásokkal szemben. Ez a védelem nemcsak a közlekedésre általában, a közlekedés biztonságára, de az abban résztvevő személyek biztonságára is kiterjed.

2. A törvény a 184. § (1) bekezdésében veszélyeztetési bűncselekményt határoz meg, azaz megvalósul a bűncselekmény akkor is, ha az elkövető magatartásával okozati összefüggésben a vasúti, légi, vízi vagy közúti közlekedésben ténylegesen sértő eredmény (pl. baleset, személyi sérülés) nem következik be, elegendő a tényállás megállapításához, ha ezeknek akárcsak távoli veszélye jön létre.

3. A törvényalkotó az elkövetési tárgyakat viszonylag széles körben határozza meg, illetve kiegészíti azt a közlekedő jármű vezetőjével, mint passzív alannyal.

a./ A közlekedési útvonal, mint elkövetési tárgy magában foglalja a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KpM- BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 1. számú függelék I. fejezetében foglalt út-meghatározást, de a vasúti közlekedés vonatkozásában a sínpályát, illetve a kikötőt és a leszállópályát is.

b./ A jármű fogalmát is széleskörűen kell értelmezni, valamennyi a KRESZ 1. számú függelékének II. fejezetében foglalt közúti közlekedésben résztvevő járműt, valamint vasúti, vízi és légi járművet magába foglalja.

c./ Az üzemi berendezés felöleli mindazokat a felszereléseket, amelyek nem minősülnek járműnek, ugyanakkor biztosítják a biztonságos közlekedés feltételeit akár közvetett módon is. Így például a fénysorompó, a félsorompók, a kábelek, akkumulátorok, jelzőberendezések stb. Az ítélkezési gyakorlat egységes abban, hogy például a közút és a vasút kereszteződésében elhelyezett fénysorompó megrongálása esetén megvalósul a Btk. 184. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény akkori is, ha ennek folytán a jelző működésképtelenséget jelez. (BH 457/1990.).

d./ A közlekedési jelzés mind a négy közlekedési ágazat vonatkozásában kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen például olyan utasításokat, tilalmakat írnak elő, amelyek szavatolják a közlekedés biztonságát.

e./ Ezen tényállás passzív alanya a közlekedő jármű vezetője. Jármű vezetőjén azt a személyt kell érteni, aki a járművet ténylegesen vezeti, a mozgásban lévő járművet irányítja (mely nem jelent feltétlenül közvetlen irányító tevékenységet lásd például vonatvezető magatartása). A bírói gyakorlat a segéd-motoros kerékpár és a kerékpár vezetőjét is a járművezető fogalma alá vonja, és büntetőjogi védelemben részesíti.

4. A bűncselekmény elkövetési magatartásait a törvény részben részletesen, részben pedig utaló jelleggel határozza meg. A meghatározott elkövetési magatartások tipikusnak mondhatók, de a nem nevesített - ugyanakkor a közlekedés biztonságát veszélyeztető - más magatartásoktól is védi a közúti közlekedés biztonságát.

a./ Az elkövetési magatartások közül az első a rongálással valósul meg. Ezen elkövetési magatartással kapcsolatosan utalunk a Btk. 324. §-ában foglalt bűncselekményhez fűzött magyarázatra. Az elemzett ítéletek, illetve a bírói gyakorlat alapján megállapítható, hogy általában garázda jellegű rongálási magatartást fejtenek ki az elkövetők, amelyek azonban valamely közlekedési ágazat szempontjából a közlekedés biztonságát is veszélyeztetik.

Így például közlekedési táblák, jelzések megsemmisítése, használhatatlanná tétele jellemzi ezt az elkövetési magatartást Közlekedés biztonsága elleni bűntettet állapított meg a bíróság, amikor az elkövetők az országút mellett elhelyezett közúti útvezető oszlopokat összetörték (BH 292/1985.), de ilyennek tekinti a vasúti elektromos berendezések tönkretételét is.

Ugyanakkor nem állapítható meg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, ha az elkövető olyan rongálási magatartást valósít meg, amelynek káros hatása nem érinti a közlekedés biztonságát. Pl. a vasúti kocsik ülésének összevagdosása, függönyök letépése, repülőgép utasfülkéjében székek megrongálása. Ezek az elkövetési magatartások a Btk. 324. §-ban megfogalmazott rongálás törvényi tényállásába ütköztethetők.

b./ Az akadály létesítése, mint elkövetési magatartás, minden olyan tevékenységet felölel, melynél a közlekedési útvonalon a biztonságos közlekedés bonyolítása lehetetlenné válik, azaz közlekedésben résztvevők életének, testi épségének reális veszélye alakul ki. Az ítélkezési gyakorlat ilyennek tekinti például a vasúti sínpályán torlasz kialakítását, útburkolat felületének felbontását, de ekként minősítette a bíróság annak az elkövetőnek a cselekményét, aki utasítást adott az országúton átvezető vízvezeték öntöző cső lefektetésére, anélkül azonban, hogy megfelelő személyi és tárgyi feltételekről gondoskodott volna és ennek folytán egy motorkerékpáros balesetet szenved. Ennek az elkövetési magatartásnak a megállapítására kerülhet sor, ha közúton - például útépítéssel kapcsolatos - akadály jogszerűen került elhelyezésre, azonban azt az előírástól eltérően nem távolítják el.

c./ Közlekedési jelzés eltávolítása minden olyan elkövetési magatartást magában foglal, amikor jelzőtáblákat, útburkolati jeleket, fényjelző készüléket, bármilyen utasítást adó jelzőtáblát az elkövető a helyéről kimozdít, és azt oly módon távolítja el, hogy korábbi rendeltetését a jelzés nem tudja betölteni. Ugyanakkor nem mindenfajta közúti jelzés eltávolítása vonható ebbe az elkövetési magatartásba, így a bírói gyakorlat például a tájékoztatást adott táblák közül egyes fajtákat nem tekint olyan tábláknak, melynél azok eltávolítása a közlekedés biztonságát veszélyeztethetné.

d./ A közlekedési jelzés megváltoztatása - például közúti közlekedésben kötelező haladási irányt jelző tábla elfordítása - olyan magatartás, amely egyértelműen alkalmas a közúti közlekedés biztonságának veszélyeztetésére.

e./ A közlekedő jármű vezetője elleni erőszak vagy fenyegetés alkalmazása kizárólag akkor tényállásszerű elkövetési magatartás, ha a jármű, mozgásban, azaz haladásban van (BH 210/2001.), álló jármű esetén más bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. (A tömegközlekedési járművek vezetőivel szemben alkalmazott erőszaknál a Btk. 230. §-ában meghatározott közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, illetve testi sértés.) Megvalósul az erőszak, és így tényállásszerű az elkövetési magatartás, ha nem közvetlenül a jármű vezetőjével szemben, hanem közvetve, dolog-rongálódáson keresztül, áttételesen, tevődik át a járművezetőre. Ezt látta megállapíthatónak a bíróság annak a gyalogoson haladós személynek a terhére, aki a személygépkocsi szélvédő üvegére dobott kővel igyekezett a vezetőt megállásra kényszeríteni. Mivel a tényállás nem tartalmaz megszorító rendelkezést, így akár akaratot törő, akár akaratot hajlító erőszak is tényállásszerű magatartás lehet.

f./ A törvény szövege kiegészítő, kisegítő jelleggel olyan elkövetési magatartást is meghatároz, amelyek nem illeszthetők bele a nevesített elkövetési magatartásokba, ugyanakkor egyértelműen veszélyeztetik a közúti közlekedés biztonságát. Így ezt az elkövetési magatartást, vagyis a más hasonló módon való veszélyeztetést látta megállapíthatónak a bíróság azzal a terhelttel szemben, aki a közút mellett elhelyezkedő földterületén szabályosan tarlóégetési munkálatokat végzett, de ennek folytán sűrű füst alakult ki a nagy forgalmú országúton, és közúti baleseteket eredményezett. (BH 488/1986.).

5. A bűncselekmény elkövetője csak olyan személy lehet, aki nem áll a meghatározott közlekedési szabályok hatálya alatt, vagyis a közlekedési ágazaton kívülálló személy (extraneus). Ilyennek kell tekintetni az egyes közlekedési ágazatokban járművezetőként résztvevő személyeket a többi közlekedési ágazat vonatkozásában, vagyis például a közút és a vasút kereszteződési az autóbuszvezető - mint a közúti közlekedés hatálya alatt álló személy - terhelt terhére megállapította a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétséget, amikor a fénysorompó tilos jelzése ellenére a vasúti átjárója ráhajtva összeütközött a vasúti pályán szabályosan haladó személyvonat motorkocsijával (BJD 8437). Tipikusabb azonban a gyakorlatban, hogy olyan személyek veszélyeztetik az egyes közlekedési ágazatokban bonyolódó közlekedés biztonságát, akik egyáltalán nem állnak semmilyen közlekedési szabályok hatálya alatt.

6. A bűncselekmény eredménye a tényállás megfogalmazása szerint a veszélyeztetés, vagyis a veszélyhelyzet kialakulása. A veszély törvényi fogalma a sérelem bekövetkezésének valószínűsége, azaz veszélyen olyan helyzetet kell érteni, amikor a sérelem bekövetkezhet, annak valamilyen valószínűsége fennáll, de nem szükségszerű, hogy ez bekövetkezzen, ezért a veszély a sérelem bekövetkezésének a lehetősége is. Valamennyi közlekedési ágazatban bonyolódó közlekedés már önmagában is hordoz bizonyos fokú veszélyt, balesetveszélyt. Az elkövetőnek ezt a veszélyszintet kell növelnie. Amennyiben a veszély kialakul, úgy a bűncselekmény befejezetté válik. Gondosan vizsgálni kell, hogy az elkövető magatartására vezethető-e vissza a veszélyhelyzet kialakulása, azaz fennáll-e az okozati összefüggés az elkövetési magatartás és a veszély, mint eredmény között.

7. A Btk. 184. § (1) bekezdésében meghatározott bűncselekmény szándékos bűncselekmény, azaz az elkövetési magatartásnak szándékosan kell lennie, és az elkövető szándékénak - legalább eshetőleges formában - az eredményre is ki kell terjednie.

Ugyanakkor az elkövető szándéka nem terjedhet túl ezen a veszélyhelyzeten, vagyis a szándékának limitáltnak - körülhatároltnak - kell lennie, mert ha az elkövetőnek szándéka nem a veszélyhelyzet létrehozására, hanem sértő eredményre irányul, a veszélyhelyzet előidézésén túl testi sérülés vagy halál előidézésére is kiterjed, úgy nem a Btk. 184. § (1) bekezdésében, hanem a szándékolt eredményhez vagy a bekövetkezett eredményhez igazodóan testi sértés vagy emberölés bűncselekményének megállapítására kerülhet sor.

Így mindig vizsgálni kell az elkövető szándékát, hogy meg lehessen állapítani: a bűncselekmény veszélyeztetési vagy sértési jellegű volt-e (lásd ezzel kapcsolatosan a Legfelsőbb Bíróság 41. számú Büntető kollégiumi véleményét is).

8. A Btk. 184. § (3) bekezdése a bűncselekmény privilegizált eseteként szabályozza, a gondatlanságból való elkövetését. A gondatlan alakzat megállapítására kerülhet sor akkor, ha az elkövető elkövetési magatartása szándékos, vagy gondatlan, de az eredmény tekintetében csak a gondatlansága állapítható meg.

9. A 184. § (2) bekezdése a bűncselekmény minősített eseteit szabályozza, melyek kapcsolódhatnak mind az (1) bekezdésben meghatározott szándékos, mind pedig a (3) bekezdésben meghatározott gondatlan alakzatokhoz is. A 8 napon belül gyógyuló, könnyű testi sértés az alapeset körében nyer értékelést, a minősített eset a 8 napon túl gyógyuló sérülés kialakulása esetén állapítható meg, és a törvény lépcsőzetesen - súlyosabb büntetés kilátásba helyezésével - szabályozza a maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, tömegszerencsétlenség, a halálos eredmény, illetőleg a halálos tömegszerencsétlenség kialakulását.

Nyilvánvaló, hogy ezen minősítő körülményekre, mint eredményre nézve, az elkövetőnek csak gondatlansága terjedhet ki, amennyiben akár eshetőlegesen is a szándéka ezen eredményre kiterjed, úgy az eredménytől függően más élet vagy testi épség elleni bűncselekmény megállapítására kerülhet sor. Amennyiben azonban a gondatlansága megállapítható, úgy a Btk. 15. §-ában foglaltakra figyelemmel vagy szándékos, vagy gondatlan bűncselekményért vonható felelősségre.

10. Speciális rendelkezést tartalmaz a 184. § (4) bekezdése, mivel lehetővé teszi, hogy a büntetést korlátlanul enyhíteni, különös méltánylást érdemlő esetben pedig mellőzni is lehet abban az esetben, ha az elkövető az általa előidézett veszélyt mielőtt abból káros következmény származott volna önként megszüntetni. Erre akkor kerülhet sor, ha az elkövető a veszélyhelyzetet már létrehozta, a bűncselekmény befejezetté válik, önkéntes eredmény-elhárításra tehát már nem kerülhet sor. A Btk. 17. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása kizárt, ugyanakkor a törvényalkotó, ezen törvényhely beiktatásával lehetővé tette a büntetés korlátlan enyhítését vagy büntetés mellőzésnek a lehetőségét is.

11. Más bűncselekményektől való elhatárolása, illetőleg halmazati kérdések tekintetében a következőkre kívánunk rámutatni. A bírói gyakorlat a vasúti közlekedés gondatlan veszélyeztetését halmazatban állapítja meg a közlekedés biztonsága ellen gondatlanságból elkövetett vétséggel, amikor a mozdonyvezető túllépve a számára megengedett maximális haladási sebességet, elmulasztja annak észlelését, hogy éppen a sebességtúllépése folytán több vasúti kocsi kisiklott és a vasúti pályatestről köveket zúdít a vasúti pályatesten húzódó közúton haladó gépkocsikra. A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége a 184. § (3) bekezdésében foglalt bűncselekménnyel megállapítható halmazatban azon autóbuszvezető terhére, aki a fénysorompó tilos jelzése ellenére ráhajtott a vasúti átjáróra és összeütközött a személyvonat motorkocsijával, mely ütközés következtében az autóbusz utasai közül több személy 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett el.

A Btk. 324. §-ban foglalt rongálást és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt bűnhalmazatban kell megállapítani, ha az elkövető a közlekedési jelzések, berendezések, vagy azok tartozékainak a megrongálásával követi el a cselekményt, és a jelenleg hatályos törvény szerint a rongálási érték a 20 ezer forintot meghaladja. De ugyancsak helye van halmazat megállapításának a lopás és a közlekedési biztonsága elleni bűntett találkozása esetén, amikor az elkövető a fénysorompó betápláló kábelét a rézanyag megszerzése és értékesítése céljából elvágta és eltulajdonította. (BH 227/1992.).

Egyes esetekben nehézséget okozhat a Btk. 170. §-ban foglalt testi sértés, illetőleg a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény elhatárolása, amikor az elkövető közlekedő jármű vezetője ellen alkalmaz erőszakot, és annak következtében a jármű vezetője szenved különböző fokú, illetve gyógytartamú sérüléseket. Irányadónak tekinthető az a bírósági eseti döntés, mely szerint a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény nem állapítható meg, ha az elkövető szándéka nem a veszélyhelyzet előidézésére, hanem a járművezető testi épségének vagy halálának az előidézésére irányul. (BH 49/2003.).

Halmazat megállapítására kerülhet sor a közlekedés biztonsága elleni bűntett és a hivatalos személy elleni erőszak, illetőleg a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűncselekményei között, ha a passzív alany hivatalos személy, illetőleg közfeladatot ellátó személy.