dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Büntetőeljárást indítottak Ön ellen kifosztás bűntette miatt? Elkötelezett és hozzáértő védelem!

A kifosztás, és annak esetei:

A kifosztás bűntette annyiban sajátos bűncselekmény, hogy egyidejűleg védi a tulajdonjogot, másrészt a személy cselekvési szabadságát is.

A kifosztás jellegzetessége, hogy a lopás és a rablás között elhelyezkedve súlyosabb bűncselekmény a lopásnál, de nem éri el a rablás tárgyi súlyát.

Nézzünk egy példát a kifosztásra:

egy elaludt a vasútállomás várótermében. A gyanúsított ezt észrevette, odalépett a sértetthez, akitől ellopta a földön lévő utazótáskáját, amivel elmenekült a peronok irányába. Amikor a férfi felébredt észrevette, hogy nincs meg a táskája, amit azonnal jelzett a vasútállomás biztonsági őreinek, akik azonosították és a rendőrök kiérkezéséig visszatartották a bűncselekmény feltételezett elkövetőjét.

Ki követi el a kifosztás bűncselekményét?

A kifosztás elkövetési magatartásai közé tartozik, amikor az elkövető a sértettet azért részegíti le vagy idéz elő nála bódult állapotot, hogy tőle a számára idegen dolgot jogtalan elsajátítás céljából elvegye.

A bűncselekmény a dolog elvételével válik befejezetté.

A lerészegítés vagy bódult állapot előidézése tehát lényegében eszközcselekmény, ez egyébként az alkohol- vagy szerfogyasztásra való rábírást jelenti. Az elkövető rábíró vagy ösztönző magatartásának következtében a sértett olyan ittas vagy bódult állapotba kerül vagy kerülhet, hogy nem képes a dolog elvételét megakadályozni.

A lerészegítés

A lerészegítés kizárólag aktív magatartással valósítható meg.

A lerészegítés célzatos cselekmény: az elkövető azért részegíti le a sértettet, hogy az eltulajdonítást elkövethesse.

A sértett a lerészegítés következtében olyan állapotba kerül, amely miatt lehetővé válik, hogy az elkövető olyan dolgot tulajdonítson el, amelynek elvételét a sértett józan állapotban meg tudná akadályozni. Lényeges, hogy a dolog elvételének a lerészegítés után kell megtörténnie.

Abban az esetben is kifosztás valósul meg, ha az elkövető az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, illetve az élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől veszi el az idegen dolgot. Abban az esetben, ha a megelőző bűncselekmény emberölés volt, a dolog elvétele csak akkor minősül kifosztásnak, ha az a sértett halála után közvetlenül történik. Abban az esetben viszont, ha erre később kerül sor, úgy az emberölés már nem a kifosztással, hanem a lopással kerül halmazatban megállapításra.

A kifosztás harmadik elkövetési magatartása az, amikor az elkövető az idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás céljából védekezésre képtelen személytől veszi el. Védekezésre képtelennek kell tekinteni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére. Ez az értelmező rendelkezés tehát nem kimerítő jellegű, így az eljáró bíróságnak minden esetben a körülmények mérlegelését követően kell állást foglalnia arról, hogy a sértett ideiglenesen vagy végelegesen védekezésre képtelennek tekintendő-e. A kifosztás ezen alakzatánál nem az elkövető, illetve a vele szándékegységben cselekvő társa idézi elő a sértett védekezésre képtelen állapotát, vagy amennyiben igen, akkor azt nem a jogtalan eltulajdonítás célzatával teszi. Ellenkező esetben ugyanis a bűncselekmény rablásnak minősül.

Nem kifosztást, hanem lopást követ el az, aki nem az általa, hanem a más által alkalmazott erőszak vagy fenyegetés hatása alatt álló sértett dolgát tulajdonítja el.

A kifosztás kísérlete állapítható meg akkor, ha az elkövető megkezdi - az általa lerészegített, vagy az erőszak, fenyegetés hatása alatt álló, illetve védekezésre képtelen - sértett dolgának elvételét, de azt valamilyen külső ok miatt befejezni nem tudja, például azért, mert harmadik személy megzavarja.

A kifosztásnak szabálysértési értékhatára nincs. Ennek következtében a tényállási elemek megvalósulásával - bármely csekély értékre történő elkövetés esetén - az alapeset szerinti bűntettet kell megállapítani.

Kifosztás büntetése

A kifosztás bűntettének is vannak súlyosabban minősülő esetei is. Alapvetően a kifosztás esetében az elkövetési értéknek nincs jelentősége, de súlyosabban minősül, ha a kifosztást jelentős értékre, azaz ötmillió forintot meghaladó összegre követik el.

A nagyobb társadalomra veszélyességre figyelemmel ugyancsak súlyosabban büntetendő a bűncselekmény, ha azt bűnszövetségben vagy csoportosan követik el. Végül, ha különösen nagy vagy azt meghaladó értékre (azaz ötvenmillió forintnál nagyobb értékre), illetve jelentős értékre bűnszövetségben vagy csoportosan követik el a bűncselekményt, lényegesen magasabb büntetés kiszabására kerülhet sor.

A kifosztás elhatárolási kérdései közül szükséges kiemelni a rablás bűncselekményétől való elhatárolást.

A jogalkalmazói gyakorlat egységes abban a tekintetben, hogy amennyiben az elkövető jogtalan eltulajdonítási célzata már az erőszak vagy a közvetlen fenyegetés kifejtése előtt vagy alatt is fennállt, az idegen dolog ilyen módon történő elvétele nem kifosztás, hanem rablás.

A rablás helyett a kifosztás bűntettének a megállapítása indokolt, ha egyértelműen nem bizonyítható, hogy a bántalmazás a sértett értékeinek a megszerzésére irányult és a dolog elvételére irányuló szándék az elkövetőben a bántalmazást követően alakult ki