dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Alapvető érdek fűződik ahhoz, hogy az igazságszolgáltatás működése zavartalanul folyjon, csak olyan személlyel szemben folytassanak büntetőeljárást, aki valamilyen bűncselekményt követett el.

A vádolás gyakorlatilag gyanú ébresztése, mely gyanú alkalmas arra, hogy a hatóság a gyanú alapján büntetőeljárást indítson.

A vádolás gyakorlatilag büntetőeljárás alapjául szolgáló, annak megindítására alkalmas tényközlés.

Hamis vád: Aki mást hatóság előtt bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol, vagy más ellen bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítékot hoz a hatóság tudomására, elköveti a hamis vád bűncselekményt.

Tipikus példával megvilágítva: Az elkövetőt lopás bűncselekmény elkövetésén tetten éri a rendőrség, amikor a társasház első emeleti erkélyéről éppen leugrik az általa eltulajdonított ékszerekkel. Az elkövető a hatóság tagjai előtt a testvére személyi adatainak bemondásával igazolja magát, így a testvére sérelmére hamis vád bűntettét követi el annak ellenére, hogy személyazonosságát utóbb megállapítják, és a testvére ellen a büntetőeljárás meg sem indul

A bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha a hamis vádat a hatóság előtt szóban előadják, vagy ha az ilyen vádat tartalmazó irat, illetve a koholt bizonyíték a hatóság tudomására jut, azaz a hamis vádolásnak mindig hatóság előtt kell megtörténnie, ellenkező esetben hamis vád bűncselekménye nem állapítható meg.

A hamis vádolásnak mindig más ellen kell megtörténnie, ebből kifolyólag nem valósít meg hamis vádat, aki önmagát vádolja hamisan bűncselekmény elkövetésével.

A megvádoltnak élő személynek kell lennie, halott személy vonatkozásában hamis vád bűncselekménye nem követhető el, ugyanakkor alkalmas lehet a hamis vádolás a kegyeletsértés bűncselekményének megállapítására.

szöA hamis vádolás alapján a büntetőeljárásnak megindíthatónak kell lennie, vagyis ha a hamis vádolás például gyermekkorú személyre vonatkozik, úgy bűncselekmény nem valósul meg. vegtörzs

A hamis vádolásnak mindig egyedileg azonosítható személyre kell vonatkoznia, de nem feltétel, hogy minden esetben név szerint jelölje meg a hamisan vádaskodó azt a személyt, akinek a bűncselekményt tulajdonítja, a hamis tényállításai tartalmazhatnak olyan leírást, olyan helyre, időpontra és személyre utaló kijelentéseket, amiből egyértelműen és kétséget kizáróan egy konkrét személyre lehet következtetni, ekkor megvalósul a hamis vád bűncselekménye.

A bűncselekmény két elkövetési magatartást fogalmaz meg, ezek közül az első a klasszikus értelemben vett hamis vád, amikor a hatóság előtt mást bűncselekmény elkövetésével hamisan vádol valaki.

A hamisan vádolás:. Az elkövetőnek konkrétan meg kell jelölnie mind az adott bűncselekményt, mind az azt alátámasztó adatokat. Nem elegendő a tényre utaló kifejezés használata.

Egyszerű példával élve: tényállítás, ha az elkövető azt mondja, hogy a szomszédja megölte régi haragosát. Azon kijelentés, hogy a szomszéd lopni szokott, vagy lopott nem valósítja meg a bűncselekmény, mivel nem konkrét magatartásra utal a vádolás. Az ilyen kijelentések ugyanakkor a védőügyvédi tapasztalataim alapján rágalmazás, vagy becsületsértés megállapítására lehetnek alkalmasak.

További feltétel hamis vád esetén, hogy bűncselekmény elkövetésére vonatkozzék, de ennek pontos, szakszerű megnevezésére már nincs szükség: például Az elkövető cselekménye közben megrúgta, azért,hogy el tudja venni táskát. Ebben az esetben az elkövetőt rablással vádolom.

Fontos kiemelni, hogy azon személyek, akikkel szemben büntetőeljárás folyik, nem valósítják meg a bűncselekményt, amikor tagadásukkal más terhelttársukat vádolják hamisan a cselekmény elkövetésével ezt a büntetőjog "védekezési hazugság-nak nevezi". Ha azonban ez olyan személy ellen irányul, aki az ügyben eddig még nem szerepelt, megvalósul a bűncselekmény.

A bűncselekmény másik elkövetési magatartása: a hamis gyanúkeltés: A másik elkövetési magatartás bűncselekményre vonatkozó koholt bizonyítéknak a hatóság tudomására hozatala. A koholás tulajdonképpen hamis bizonyítási eszköz létrehozását, vagy más korábban már létező bizonyítási eszköz megváltoztatását jelenteni. Bizonyíték minden olyan tárgyi eszköz, amely alkalmas arra, hogy a bizonyítandó tény valódiságát, az események megtörténtét alátámassza. Ilyen például az elkövető által a betörésnél használt eszközök sértettnél való elrejtése, vagy okiratok készítése és benyújtása. Ha az elkövető más személyt vesz rá - vagy próbál rávenni - a hamis tanúskodásra, nem a hamis vádat, hanem hamis tanúzást, illetve hamis tanúzásra felhívást valósít meg. Koholt a bizonyíték, ha olyan bizonyítandó tényre utal, amely az adott ügyben korábban nem létezett vagy nem úgy létezett, ahogy arra ez alapján következtetni lehet. Így a betöréshez használt eszközök sértettnél történő megtalálásából az ő elkövetői minőségére vonhatnak le következtetést. De az is e körbe tartozik, ha az elkövető korábban létező tárgyat hoz el az elkövetés helyszínéről.

Eltérően minősülő esetek: Szigorúbb az elkövető büntetőjogi megítélése, ha a hamis vád alapján büntetőeljárás indul, még szigorúbb, ha ez alapján a sértettet el is ítélik. Ez a jogerős elítélést jelenti. Ugyanilyen minősített eset az is, ha a hamis vád olyan bűncselekményre vonatkozik, amelynek elkövetőjét a törvény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is fenyegeti. A legsúlyosabban minősülő eset az, ha az életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozó hamis vád alapján a vádlottat elítélik.

A hamis vád bűncselekményének alanya bárki lehet, így a büntetőügy terheltje is elkövetheti ezt a bűncselekményt. Ahogy arról korábban szó volt hamis vád bűncselekményét meg kell különböztetni az ún. védekezési hazugságtól, mivel a büntetőügy terheltje nem köteles igazmondásra, így a büntetőeljárás során tehet olyan nyilatkozatokat, amelyek objektíve nem felelnek meg a valóságnak. Azonban ha a terhelt védekezése tartalma szerint más, konkrét meghatározható, személynek tulajdonítja hamisan a bűncselekmény elkövetését, úgy a terhelt is elkövetheti a hamis vád bűncselekményét.

A hamis vád mindkét elkövetési fordulata csak szándékosan valósítható meg, az elkövető szándékának minden tényállási elemre vonatkozóan fenn kell állnia. Ha az elkövető abban a tudatban vádol, hogy a vád igaz, illetőleg az általa csatolt bizonyíték valódi, holott a vád objektíve hamis és az elkövető azért nem ismeri fel a vád objektíve hamisságát, mert a tőle elvárható körültekintést elmulasztotta, úgy a gondatlan bűnösség - negligentia - jöhet szóba.

Abban az esetben, ha az elkövető az ellene indult büntetőeljárás során, más létező személynek adja ki magát, és az ennek megfelelő adat kerül az ügyben eljáró hatóság által készített közokiratba (pl. gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv) a hamis vád bűntette mellett a intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti. Továbbá ha az elkövető a személyazonosságának az igazolására más nevére szóló valódi közokiratot is felhasznál, úgy a hamis vád bűntette és az intellektuális közokirat-hamisítás mellett közokirat-hamisítás bűntettét is elköveti.