dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, garázdaságért felel .

A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek.

A kihívóan közösségellenes magatartás

A bűncselekmény elkövetési magatartása a kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás tanúsítása.

Közösségellenes a magatartás, ha sérti a társadalmi együttélési szabályokat. Kihívóan közösségellenesség abban az esetben állapítható meg, ha a garázdaság e társadalmi normákkal való nyílt szembehelyezkedést, súlyos normasértést ölel fel.

A magatartás erőszakos jellege

Az elkövetési magatartás másik jellemzője annak erőszakos jellege.

A személy ellen irányuló erőszak szükségszerűen az emberi testre gyakorolt fizikai ráhatást jelent akkor is, ha semmiféle sérülést nem okoz.

Az erőszak mind személy, mind dolog ellen irányulhat, így az elkövető a sértett fellökésével, vagy a kocsma berendezésének szétdobálásával is felrúghatja az elfogadott viselkedési szabályokat.

A két jellemzőnek (kihívóan közösségellenes, erőszakos) együttesen kell fennállnia. Bármelyik hiányában nincs bűncselekmény.

Az új Btk. értelmező rendelkezései között szereplő - de már korábban is hatályos - szabály alapján erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására . Így az erőszakos magatartás törvényi tényállási eleme megvalósul azzal is, ha olyan dolgokkal dobálja meg az elkövető a sértetteket, amelyek sérülés okozására nem alkalmasak, például tojással, büdös folyadékot tartalmazó zacskóval, stb.

A magatartás köznyugalom megzavarására való alkalmassága

Az elkövetési magatartás harmadik feltétele, hogy alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére.

A megbotránkozás a viselkedés hatására a cselekménnyel kapcsolatos elítélő negatív vélemény, a riadalom pedig akkor áll fenn, ha ehhez az eredményhez félelemérzet is társul.

A más személyek köre

A közúti veszélyeztetéstől való elhatárolás vonatkozásában a legfontosabb szempont a közvetlen veszélyhelyzet kapcsán fennálló bűnösségi viszony. A közúti közlekedés szabályainak megszegése ugyanis mindkét bűncselekmény kapcsán (lehet) szándékos, míg a súlyos testi sértésben megnyilvánuló eredmény tekintetében mindkét bűncselekmény vonatkozásában csak az elkövető gondatlansága állhat fenn. Tehát a kulcs az elhatároláshoz az okozati összefüggésben köztes állomásként megjelenő veszélyhelyzethez fűződő bűnösségi formában rejlik. Ha az elkövetőt a veszélyhelyzet tekintetében szándékosság jellemzi, akkor a közúti veszélyeztetés bűncselekménye, illetve - a súlyos testi sérülésben megnyilvánuló eredmény miatt - annak minősített esete valósul meg. Ha a veszélyhelyzetre azonban csak az elkövető gondatlansága terjedt ki, akkor a már említett súlyos testi sértés bekövetkeztével e bűncselekmény alapesete válik befejezetté.

Az elsőbbségre jogosult felelőssége a balesetért

Fontos, hogy a megbotránkozásnak vagy riadalomnak másokban kell keletkeznie, így ez minimum két személy jelenlétét teszi szükségessé. Nincs tehát relevanciája annak, ha csak néhány személy éli át a cselekményt közvetlenül, de a nagyobb számú érintett észlelésének objektív lehetősége fennáll. Így nem minősül garázdaság bűncselekményének, ha az szűk családi körben, a szülők előtt történik. Ha azonban ennek helyszíne nem egy zárt helyiség, hanem a ház olyan udvara, amely a szomszédok által is belátható és hallható, a cselekmény máris alkalmas lehet megbotránkozás keltésére. Az elkövetést többnyire nagyobb számú embercsoportok érintettsége jellemzi.

Az elkövető bűnössége

A cselekmény csak szándékosan valósítható meg. Az elkövetőnek tisztában kell lennie magatartása közösségellenes, erőszakos voltával.

A bűncselekmény az elkövetési magatartással befejezetté válik, nem feltétele tehát a megbotránkozás vagy a riadalom tényleges bekövetkezte.

Garázdaság esetén az elkövető az adott helyszínről ki is tiltható.

Súlyosabban minősülő esetek

Súlyosabban minősül a cselekmény, ha csoportosan, a köznyugalmat súlyosan megzavarva, fegyveresen, felfegyverkezve vagy nyilvános rendezvényen követik el .

A csoporthoz szükséges három vagy több személy attól függetlenül is megállapítható, hogy egymás mellett vagy egymás ellen lépnek fel.

A köznyugalom súlyos megzavarása esetén általában olyan eredményre kell gondolnunk, amikor a megbotránkozás vagy a riadalom bekövetkezik és ennek helyreállítása hosszabb időt vagy nagyobb személyi ráfordítást igényel. Így ha a focimeccsen részt vevő elkövető ilyen irányú magatartása oly mértékben felborzolja a kedélyeket, amelyek tömeges hisztériához vezetnek és csak a rendfenntartó erők beavatkozásával sikerül a helyzetet normalizálni.

A nyilvános rendezvény fogalma alatt az új Btk. értelmező rendelkezése alapján a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényt, továbbá az olyan rendezvény kell érteni, amely mindenki számára azonos feltételek mellett nyitva áll .

Elhatárolás

Attól függően, hogy az erőszakos magatartás személy vagy dolog ellen irányul-e, az elkövető testi sértést vagy rongálást is megvalósíthat. E bűncselekmények mellett azonban a garázdaságért csak akkor kell felelnie, ha a testi sértés vagy rongálás törvényi büntetési tétele kisebb vagy azonos a garázdaságéval.

A garázdaságnak szabálysértési alakzata is van. A szabálysértés akkor valósul meg, ha az elkövető olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, az e szabálysértési alakzatért felel.

Abban az esetben tehát, ha a cselekmény erőszakos jellege hiányzik, az elkövető a garázdaság szabálysértési alakzatáért vonható felelősségre.