dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Fiatalkorúak ellen indított büntetőügyekben kötelező a jogi képviselet, azaz a védőügyvéd részvétele a büntetőeljárásban. Amennyiben a szülők vagy a hozzátartozók nem hatalmaznak meg büntetőügyvédet, akkor a rendőrség hivatalból rendel ki védőt a fiatalkorú részére.

Dr. Janklovics Ádám, mint a fiatalkorúak védőügyvédje ellátja a fiatalkorú gyanúsított, vádlott védelmét a büntetőeljárás bármely szakaszában, azaz a nyomozás során a rendőrség előtt vagy a bírósági szakban a vádemelést követően bármely bűncselekmény elkövetése esetén.

Meghatalmazást a büntetőügy ellátására a szülő vagy a gyám adhat. Az ügyvédi meghatalmazást követően azonnal kapcsolatba lépek a rendőrségen az ügy előadójával, tájékozódom a bűncselekménnyel kapcsolatban.

Amiért érdemes Dr. JanklovicsÁdám ügyvédet választania fiatalkorúak büntetőügyében:

  • fiatalkorúak büntetőjogra specializálódtam,
  • minden eljárási cselekményen részt veszek,
  • részletesen kidolgozom védekezési stratégiát,
  • megírom a beadványokat, kérelmeket,
  • kiszámítható és előre tervezhető ügymenet,
  • folyamatos kapcsolattartás, és tájékoztatás,
  • soron kívüli konzultációk,
  • kapcsolattartás a hozzátartozókkal (őrizetbe vétel, előzetes letartóztatás alatt)!

Meghatalmazást követően ha a fiatalkorú gyanúsított szabadlábon védekezik akár a szülőkkel közösen részletesen kidolgozzuk a védekezési stratégiát, nagy súlyt fektetve az enyhítő körülményekre. Amennyiben a fiatalkorú előzetes letartóztatásban van, haladéktalanul felveszem vele a kapcsolatot. Rendszeresen bejárok, látogatom az elzárás ideje alatt, és mindent megteszek annak érdekében, hogy a fiatalkorú a leghamarabb szabaduljon.

A nyomozás során minden eljárási cselekményen részt veszek, így fiatalkorú gyanúsított nincs egyedül a kihallgatás vagy a szembesítés során. Ezáltal kikerülhető a nyomozóhatóság esetleges túlkapása.

A gyanúsítotti kihallgatás előtt minden esetben konzultálok a fiatalkorú elkövetővel és a szülőkkel is egyaránt. Az ügyvédi konzultáció során átbeszéljük az eljárás menetét, a vallomás lényegét.

A nyomozás befejezését követően, az iratismertetés után az fiatalkorúak ügyésze határozhat a vádemelés részbeni mellőzéséről vagy a vádemelés elhalasztásáról, illetve a közvetítői eljárásra utalásról. Az ügyészi mérlegelés a fiatalkorú által elkövetett bűncselekmény súlyától, a nyomozás során tanúsított magatartásától és számtalan más tényezőtől függ. A fiatalkorúakkal alkalmazandó szankció kapcsán a törvény speciális alaptételként jelöli meg, hogy annak elsősorban nem a megtorlás vagy a generális prevenció a célja, hanem az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön és a társadalom hasznos tagjává váljék. Ebből az elvi tételből az is kiderül, hogy a speciális prevenció alapvető eszköze a fiatalkorúak vonatkozásában a nevelés. Ennek nemcsak a büntetés kiszabása során, az adott szankció kiválasztásakor kell előtérbe kerülnie, hanem az egész büntetőeljárást át kell hatnia ennek a szemléletnek.

Ha a fiatalkorúak ügyésze a vádemelés mellett dönt, a fiatalkorú elkövető vádlottá válik. Mint a fiatalkorúak védőügyvédje a bírósági szakban is mindent megteszek annak érdekében, hogy a fiatalkorú vádlottal szemben a legcsekélyebb kényszerintézkedésre és szankcióra kerüljön sor legyen szó lopás, rablás, garázdaság, csoportos garázdaság, kábítószer, testi sértésben vagy súlyos testi sértésről!

A büntetőjogi értelemben vett fiatalkor a tizennegyedik életév betöltésével kezdődik a legtöbb bűncselekmény elkövetése esetében. Ugyanakkor egyes vagyon elleni és erőszakos bűncselekmények esetén a törvény a tizenkettedik életévét betöltött gyermekkorú elkövetőt is felelősségre vonja, ha az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

  1. az emberölés és minősített esetei,
  2. az erős felindulásban elkövetett emberölés,
  3. a testi sértés legsúlyosabb eseteiben (azaz, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz),
  4. a rablás valamennyi elkövetési magatartása és minősített esete (kivéve tehát a rablás előkészületét), továbbá
  5. a kifosztás minősített eseteiben (tehát az alapeset elkövetésekor nem vonható felelősségre az elkövető)

Amennyiben a személy részben fiatalkorúként, részben felnőttként követte el a cselekményt, azért teljes egészében felelni fog az általános, felnőttekre vonatkozó rendelkezések szerint azzal, hogy a büntetés kiszabása során részbeni fiatalkori elkövetése enyhítő körülményként értékelendő.

Fiatalkorúakkal szemben alkalmazható szankció:

A törvény a fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók között kötelező alkalmazási sorrendet állít fel. Ez egyrészt azt jelenti, hogy büntetést fiatalkorúval szemben csak abban az esetben lehet kiszabni, ha intézkedés alkalmazása nem célravezető, másrészt, hogy szabadságelvonással járó intézkedés vagy büntetés elrendelésére akkor kerülhet sor, ha az elérni kívánt célok más módon nem érhetők el. Így például, ha a bíróság mérlegel javítóintézeti nevelés vagy pénzbüntetés között, akkor ez utóbbit kell alkalmaznia.

A fiatalkorúval szemben kiszabandó szankciók sorrendje tehát a következők szerint alakul:

  1. szabadságelvonással nem járó intézkedés,
  2. szabadságelvonással nem járó büntetés,
  3. szabadságelvonással járó intézkedés,
  4. szabadságelvonással járó büntetés.