Letartóztatás

Őrizetbe vétel

Az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonását jelenti. Tartalma maximum 72 óra lehet, ami nem hosszabbítható meg. Lejártakor a terheltet vagy szabadlábra helyezik, vagy elrendelik a letartóztatását, bűnügyi felügyeletét.

Az őrizetbe vétel feltétele, hogy a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja megállapítható legyen. Azaz konkrétan meghatározott személy konkrét bűncselekmény elkövetésével vált alaposan gyanúsíthatóvá. Ezen túl szükséges az is, hogy a terhelt letartóztatása valószínűsíthető. Büntetőügyvédi tapasztalatom alapján letartóztatási ok lehet, ha az elkövető a rendőrség elől megszökött, elrejtőzött, megalapozottan feltehető, hogy meghiúsítaná, megnehezítené esetleg veszélyeztetné a bizonyítási eljárást.

Garanciális szabály, hogy a nyomozóhatóságnak az őrizetbe vétel előtt gondoskodni kell védőügyvéd kirendeléséről, abban az esetben, ha nincs a gyanúsítottnak meghatalmazott védője.

Őrizetbe vétel esetén meghatalmazást büntetőügyvédnek a hozzátartozók is adhatnak.

Meghatalmazás esetén Dr. Janklovivcs Ádám védőügyvéd azonnal cselekszik. Felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel és a terhelttel.

A védőügyvéd szerepe őrizetbe vétel esetén meghatározó! A 72 óra nagyon rövid idő, egyben a büntetőügy szempontjából kiemelkedő jelentőségű!
Meghatalmazás esetén a terhelttel együtt minden nyomozati cselekményen részt veszek. Élek indítvány tételi és észrevételezési jogommal!

Garanciális szabály, hogy a hatóság az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogva tartás helyéről huszonnégy órán belül értesíti a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által megjelölt más személyt. Ebben az esetben a terhelttel nem lehet a hozzátartozónak telefonon beszélni, a kiértesítésről a nyomozóhatóság gondoskodik!

Amiért érdemes Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvédet választani letartóztatás, őrizetbe vétel esetén:

  • büntetőjogra specializálódtam,
  • azonnali kapcsolatfelvétel a gyanúsítottal,
  • információ szerzés a nyomozóhatóságtól,
  • minden eljárási cselekményen részt veszek,
  • részletesen kidolgozom, felépítem a védekezését,
  • folyamatos kapcsolattartás, és tájékoztatás, soron kívüli konzultáció,
  • kapcsolattartás a hozzátartozókkal!

Az ügyészségnek az őrizetbe vétel ideje alatt döntenie kell, hogy indítványozza-e a letartóztatás elrendelését. Ha nem indítványozzák, akkor a terheltet azonnal szabadon kell engedni.

Ha az ügyész indítványozza az őrizetbe vétel ideje alatt a letartóztatás elrendelését, akkor értesíteni kell a terhelt ügyvédjét a tárgyalásról.

A letartóztatás

 A terhelt személyi szabadságának bírói elvonása a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt.

A letartóztatás elrendelésének feltételei

A kényszerintézkedést a nyomozati szakban az ügyész indítványára a nyomozási bíró, a vádemelés után az eljáró bíróság rendeli el.

A terhelt letartóztatásának szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt folytatott eljárásban (a nyomozás elrendelésétől) bírói döntés alapján akkor van helye, ha

  1. megszökött, a bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság elől elrejtőzött, vagy szökést kísérelt meg, illetőleg az eljárás során ellene újabb, szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény miatt eljárás indult, vagy
  2. szökésének vagy elrejtőzésének veszélyére tekintettel vagy más okból megalapozottan feltehető, hogy az eljárási cselekményeknél a jelenléte másképp nem biztosítható, vagy
  3. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén, különösen a tanúk befolyásolásával vagy megfélemlítésével, tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné a bizonyítást, vagy
  4. megalapozottan feltehető, hogy szabadlábon hagyása esetén a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy szabadságvesztéssel büntetendő újabb bűncselekményt követne el.

Fontos garanciális szabály, hogy a letartóztatás elrendelése előtt a gyanúsítottnak és a védőnek meg kell kapnia azokat a nyomozási iratokat, amelyekre az előzetes letartóztatást alapozzák, azaz az előzetes letartóztatásról döntő ülésen a védelemnek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy a letartóztatást érdemben vitathassa. A letartóztatás meghosszabbítása esetén a gyanúsítottnak és a védőnek azokat a nyomozási iratokat kell megküldeni, amelyek a letartóztatás tárgyában hozott legutóbbi döntést követően keletkeztek.

A letartóztatás tartama

Elrendelése előtt a nyomozási bíró ülés keretében az ügyész jelenlétében a terheltet meghallgatja. Ezen az ülésen a védő jelen lehet és felszólalhat. Fiatalkorúak ellen indult büntetőügyben a kényszerintézkedés tárgyában tartott ülésen a védő jelenléte kötelező!

A vádirat benyújtása előtt elrendelt letartóztatás első ízben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 1 hónapig tart, amelyet a nyomozási bíró 3 hónaponként legfeljebb az elrendeléstől számított 1 évig meghosszabbíthat. Ezt követően a nyonozási bíró alkalmanként legfeljebb 2 hónappal meghosszabbíthatja.

A vádirat benyújtása után az elsőfokú bíróság által elrendelt vagy fenntartott letartóztatás az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetéséig tart. Az elsőfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetőleg a másodfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a másodfokú eljárás befejezéséig, a másodfokú bíróság által az ügydöntő határozat kihirdetése után elrendelt vagy fenntartott, illetve a harmadfokú bíróság által elrendelt letartóztatás a harmadfokú eljárás befejezéséig, de mindegyik esetben legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartamáig tart.

Az ügydöntő határozat kihirdetésekor fenntartott letartóztatás az eljárás jogerős befejezéséig, de legfeljebb a nem jogerősen kiszabott szabadságvesztés kitöltéséig tart.

A bíróság letartóztatás helyett enyhébb kényszerintézkedésként távol tartás és bűnügyi felügyelet elrendeléséről hatűrozhat, illetve óvadékot fogadhat el.

A letartóztatás végrehajtása

A letartóztatást büntetés-végrehajtási intézetben – kivételes esetben maximum kétszer harminc napig rendőrségi fogdában – kell végrehajtani. A terhelt eljárási jogai a letartóztatás ideje alatt nem korlátozhatóak, védőjével, korlátozás nélkül érintkezhet.

A bíróság dönthet enyhébb kényszerintézkedésről akkor is, ha az ügyész letartóztatást indítványoz. Ha azonban valaki megszegi az enyhébb kényszerintézkedés szabályait vagy újabb bűncselekményt követ el, letartóztatása elrendelhető.

Távoltartás és bűnügyi felügyelet

Az új eljárási törvény megszüntette a jól ismert házi őrizet és lakhelyelhagyási tilalom fogalmát. Mind a távoltartás, mind a bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A különbség a magatartási szabályok terén jelentkezik.

Távoltartás

Távoltartás esetén a bíróság azt írja elő, hogy a terhelt meghatározott személlyel ne lépjen kapcsolatba, tőle tartsa távol magát; de ezen felül azt is előírhatja, hogy a terhelt meghatározott lakást hagyjon el és onnan maradjon távol, vagy pl. a távoltartással érintett személy munkahelyétől, általa látogatott intézményektől (iskola, orvos, templom) tartsa távol magát.

Bűnügyi felügyelet

Bűnügyi felügyelet esetén a bíróság előírja, hogy a terhelt a számára meghatározott területet, lakást engedély nélkül ne hagyja el; vagy meghatározott nyilvános helyeket, nyilvános rendezvényeket ne látogasson; vagy azt, hogy meghatározott időközönként jelentkezzen a rendőrségnél. Ezek mellett további magatartási szabályokat is előírhat a bíróság. A távoltartás és a bűnügyi felügyelet szabályainak megtartását biztosítja egyrészt az óvadék intézménye, másrészt a technikai nyomkövető alkalmazása. Utóbbival kapcsolatban fontos kiemelni, hogy amennyiben a terhelt az eszköz működtetésében nem működik közre, az a magatartási szabályok megsértésének minősül.

Óvadék

A 2018. július 1-jén hatályba lépett új Büntetőeljárási törvény számos tekintetben lényeges változást hozott a büntetőeljárásban. Az elkövetővel szemben alkalmazható kényszerintézkedések és a kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását biztosító intézkedések esetében elvi jelentőségű változtatás az óvadék intézményének újra szabályozása. Az új törvény szerint az óvadék immár alapvetően a távoltartás és a bűnügyi felügyelet, mint kényszerintézkedések magatartási szabályainak megtartását szolgálja. Az új törvény megszüntette az óvadék önállóságát, ma kizárólag az említett kényszerintézkedésekhez kapcsolódhat. Így például, ha a bíróság bűnügyi felügyeletet rendel el és magatartási szabályként előírja, hogy a terhelt nem hagyhatja el a lakását, ennek betartását az óvadék biztosíthatja.

Az óvadék tárgya csak pénz lehet, legkisebb összege 500 ezer forint.

Az óvadék ­összegének meghatározásánál elsősorban a gyanúsításban szereplő bűncselekmény tárgyi súlyát, valamint a terhelt személyi körülményeit, vagyoni viszonyait veszi figyelembe a bíróság.Az óvadék automatikusan visszajár, ha megszűnik az a kényszerintézkedés, amelynek biztosítására szolgál, ugyanakkor az óvadék összegét a terhelt elveszti, ha az eljárás során elérhetetlenné válik, vagy ha a számára előírt magatartási szabályokat súlyosan megszegi. Ilyen lehet például, ha a terhelt a tárgyaláson nem jelenik meg, ha engedély nélkül elhagyja a lakását vagy a számára tartózkodási helyként kijelölt helységet, illetve ha a tilalom ellenére felkeresi a sértettet.

KÉRJEN IDŐPONTOT!

+36 (20) 806 16 06

Ha büntetőeljárást indítottak Ön ellen, gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt vegye fel a kapcsolatot Dr. Janklovics Ádám büntetőügyvéddel!

Ezt a honlapot a Dr. Janklovics Ádám Ügyvéd a Magyar Ügyvédi Kamarában bejegyzett iroda tartja fenn az ügyvédekre vonatkozó jogszabályok és belső szabályzatok szerint, melyek az ügyféljogokra vonatkozó tájékoztatással együtt www.magyarugyvedikamara.hu honlapon találhatóak.

© Az oldal tartalmát szerzői jog védi, annak másolása és felhasználása csak a "Janklovics & Partners" hozzájárulásával lehetséges.
Copyright 2016-2021. Janklovics & Partners Minden jog fenntartva!

Dr. Janklovics ÁdámEz a weboldal Dr. Janklovics Ádám oltalma alatt áll. Kifejezett írásos hozzájárulásom nélkül tilos a weboldal tartalmának másolása, változatlan vagy nagymértékben hasonló tartalmú átvétele, ami magába foglalja mind a szöveg, mind a képi megjelenést, weboldal elrendezést, grafikát, és a pdf kiterjesztésű oldalakat is. Másolt oldalnak minősül legalább egy bekezdés változatlan átvétele, vagy az általam írt- szerkesztett szöveg, cikk nagymértékű hasonlósága. Jelen szabály megsértése esetén 300.000 Ft kötbért számlázok a másolt oldal tulajdonosának, üzemeltetőjének (anyagom átvevőjének), vagyis a jogtalan felhasználónak. A bizonyításhoz internetes tartalomtanúsítást használok, amit minden esetben közjegyző hitelesít, így az közokiratnak minősül. A közjegyzői díjat a jogtalan felhasználóra hárítom.