dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Egyedi azonosító jellel visszaélés

Btk. 347. § (1) Aki

a) egyedi azonosító jelet eltávolít vagy meghamisít,

b) olyan dolgot szerez meg, használ fel, vagy olyan dologról rendelkezik, amelynek egyedi azonosító jele hamis, hamisított, vagy amelynek egyedi azonosító jelét eltávolították,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt üzletszerűen vagy bűnszövetségben követik el.

(3) E § alkalmazásában egyedi azonosító jel: az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetve annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése.

A törvény a hatósági nyilvántartáshoz fűződő társadalmi közbizalom, továbbá a nyilvántartások pontos, naprakész hitelességét védi.

Az egyedi azonosító jel az olyan dolognak, amelynek a birtoklását vagy rendeltetésszerű használatát jogszabály hatósági engedélyhez köti, a gyártónak vagy a hatóságnak a dolgon, illetőleg annak alkotórészén alkalmazott, egyedi azonosításra szolgáló jelölése. A fentiek alapján tehát egyedi azonosító jelnek tekinthető a gépjárművek forgalmi rendszáma, a rendszámon elhelyezett, a forgalomban való részvételt biztosító matricák, alvázszám, lőfegyverek sorozatszáma. Nem minősül egyedi azonosító jelnek a dolgon feltűntetett olyan jelzés, amelytől a dolog rendeltetésszerű használata nem függ, vagyis az olyan jelzés, amelynek nem függvénye bármely hatóság engedélye és amelytől a dolog jogszerű rendeltetésszerű és jogszerű használata nem függ. Így pl. nem egyedi azonosító jel valamely termék gyártási száma, stb.. A fentebb kifejtetek alapján tehát egyedi azonosító jel olyan dologgal kapcsolatosan lehetséges, amely használata hatósági engedélytől függ.

3. Az elkövetési magatartás első fordulata az egyedi azonosító jel eltávolítása, illetve meghamisítása, a második fordulata annak felhasználása vagy eltávolítása. Az eltávolítás a fentiek alapján meghatározott, a jogszerű használatot igazoló hatósági jelzésnek, dolognak fizikai ráhatással történő leszerelése vagy más módon történő eltüntetése. A meghamisítás viszont azt jelenti, hogy az egyedi azonosító jelen olyan változtatást eszközölnek, amelynek következtében ez elveszíti a jogszerű használatot igazoló hatósági jelzés jellegét. Ennek a magatartásnak olyan fizikai ráhatásnak kell lennie, amelynek következtében dolog elveszíti egyedi azonosító jellegét. Az elkövetési magatartás második fordulata olyan magatartás jelent, amely az egyedi azonosításra már alkalmatlan - de látszólag még alkalmas! - dolog birtokba vételére irányul. Ez a magatartás (a megszerzés) jelentheti a dolog visszterhes ügylettel történő megvásárlását, de jelenthet ingyenes birtokba vételt is. Ennek alapján a bűncselekmény megvalósul akkor is, ha az ilyen módon meghamisított egyedi azonosító jelet valaki megtalál, és azt birtokba veszi, az ilyen dologra vonatkozóan a birtokba vétel önmagában is megvalósítja a bűncselekményt. A felhasználás alatt pedig az egyedi azonosító jel jogellenes használatát kell érteni (pl. a forgalmi rendszám személygépkocsira történő felszerelése). A megszerzés és felhasználás között összefüggés áll fenn, arra tekintettel, hogy a megszerzés nyilvánvalóan az elkövetőnek a dolog birtokának végleges megszerzésére irányuló szándéka, amely után nyilvánvalóan fel kívánja azt használni. Így a két elkövetési magatartás járulékos viszonyban áll egymással a tényállásszerűség vonatkozásában úgy, hogy mindkét elkövetési magatartás már önmagában is megvalósítja a bűncselekményt. Az elkövető bárki lehet, tehát közönséges bűncselekmény, amelyet csak szándékosan lehet megvalósítani, amelynek során az elkövető tudatának a során át kell fognia azt a körülményt, hogy jogellenes az egyedi azonosító jel bármely jellegű elkövetési magatartása, valamint a második fordulat esetén azt is, hogy maga az elkövetési tárgy nem felel meg a rendeltetésének. Az elhatárolási kérdéseknél az egység - többségnél írtakat kell figyelembe venni.