dr. Janklovics Ádám ügyvéd

: Büntető ügyvéd Budapest; Védőügyvéd; Büntetőjogász, Büntetőjog; Közlekedési ügyvéd; Közlekedési jog; Ittas vezetés; Közúti baleset;

Büntetőeljárást indítottak Ön ellen cserbenhagyás miatt? Gyanúsított, vagy már vádlottként áll a bíróság előtt? Dr. Janklovics Ádám közlekedési ügyvéd hatékony védelmet nyújt cserbenhagyás elkövetése esetén!

Ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződne arról, hogy valaki megsérült-e, illetve az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, cserbenhagyásért felel.

A bűncselekmény elkövetője

A KRESZ 58. § (1) bekezdése a balesettel érintett jármű vezetőjére nézve tartalmaz egyértelmű utasítást. Eszerint megállási, meggyőződési kötelezettsége van a jármű vezetőjének, a KRESZ 58. § (2) bekezdése esetén pedig, ha a baleset során személyi sérülés történt, úgy egyéb kötelezettség is terheli. A balesettel érintett járművek vezetői tehát a KRESZ-ben előírt kötelezettségüket teljesítik, amikor a baleset helyszínén megállnak, illetve ott a meggyőződési kötelezettségüket eleget tesznek.

Ezek alapján cserbenhagyás vétsége miatt azt vonják felelősségre, az ellen indul a közlekedésrendészeti osztályon eljárás, aki nem tesz eleget megállási és meggyőződési kötelezettségének .

A cserbenhagyás vétsége azzal valósul meg, hogy a jármű vezetője elmulasztja a kötelezettség által felölelt magatartások tanúsítását.

Közlekedési jogra szakosodott ügyvédként tapasztalom, hogy a cserbenhagyást elkövetők rendszerint valamely más jogsértő magatartásuk leplezése miatt nem állnak meg a helyszínen, mely lehet bűncselekmény általában ittas járművezetés vagy lopás, de lehet szabálysértés is például engedély nélküli járművezetés.

A cserbenhagyás bűncselekménye tiszta mulasztásos bűncselekmény, erre figyelemmel a kísérlete kizárt.

A cserbenhagyás elkövetője csak a balesettel érintett jármű vezetője lehet, ugyanakkor közlekedési jogi praxismoban rendszeresen előfordul az az eset, amikor a jármű utasa a vezetőt a helyszínről való eltávozásra bíztatja, ebben az esetben az utas mint felbujtót lehet felelősségre vonni.

Mikor állapítják meg a cserenhagyást?

A KRESZ 58. §-a megállási, meggyőződési és segítségnyújtási kötelezettséget ír elő a balesettel érintett járművek vezetői számára.

A bűncselekmény két elkövetési magatartást határoz meg, egyrészről a helyszínen való megállás elmulasztását, másrészről pedig a baleset helyszínéről történő oly módon való eltávozás, hogy a balesettel érintett jármű vezetője nem győződik arról valaki megsérült-e, vagy van-e olyan személy, aki segítségnyújtásra szorul.

A bűncselekmény csak szándékosan követhető el. A jármű vezetője tudatának át kell, hogy fogja a baleset bekövetkezésének tényét, tudnia kell arról, hogy baleset részese volt (észlelnie kellett azt), és ezek ellenére szándékosan elmulasztja a KRESZ-ben foglalt kötelezettségeit.

Közlekedési ügyvédként elmondhatom, hogy nem zárja ki a szándékosság megállapítását az sem, ha az elkövető ittas állapotban van, abban az esetben, ha épp az ittassága miatt nem észleli a jármű vezetője, hogy baleset részese volt, úgy ez neki felróható, vagyis alappal nem hivatkozhat arra, hogy nem észlelte a baleset tényét, és ezért nem állt meg a baleset helyszínén.

Btk. közlekedési jogi fejezete ezeket a kötelezettségeket kettéosztja. A megállási és meggyőződési kötelezettséget csak a balesettel érintett jármű vezetőjének terhére, a cserbenhagyás bűncselekményének keretében teszi követendő magatartássá, míg a segítségnyújtás kötelezettségének elmulasztását valamennyi állampolgárra vonatkozóan szankcionálja az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények körébe tartozó segítségnyújtás elmulasztása tényállásával.

A megállási kötelezettség a jármű nyugalmi állapotba helyezését jelenti, míg a meggyőződési kötelezettség az elkövető részéről egy olyan aktív magatartást feltételez, amelynek eredményeképpen kellő információval rendelkezik majd arról, hogy a helyszínen van-e sérült vagy segítségre szoruló személy.

A bűncselekmény csak szándékos elkövetés esetén valósul meg, az elkövetőnek tehát fel kell ismernie a baleset tényét, továbbá azt, hogy ő a balesetben érintett, és hogy ilyen esetben megállási, illetve meggyőződési kötelezettség terheli.

Cserbenhagyás és a segítségnyújtás elmulasztásának elhatárolása

A cserbenhagyás bűncselekménye szubszidiárius jellegű, vagyis csak akkor állapítható meg, ha az elkövető súlyosabb bűncselekményt nem valósít meg. Ha a baleset következtében legalább egy olyan személy van, aki segítségnyújtásra szorul, és a jármű vezetője, aki a balesettel érintett megállási kötelezettségét nem teljesíti, úgy nem cserbenhagyást, hanem segítségnyújtás elmulasztásának bűntettét követi el.

Egy érthető közlekedési jogi példával illusztrálva: Ha a jármű vezetője, aki belekoccan az előtte balesetet szenvedett járművekbe és a helyszínről továbbhajt anélkül, hogy megállna, cserbenhagyásért felel, ha nem volt sérült vagy segítségre szoruló személy; míg segítségnyújtás elmulasztásáért, ha volt ilyen személy a helyszínen. E tekintetben tehát a kilátásba helyezett szankció eltérő lesz függetlenül attól, hogy ő maga mindkét esetben ugyanazt a magatartást tanúsította: azaz nem állt meg a helyszínen.

Egy közelmúltban történt közlekedési jogi esetemet felelevenítve nem cserbenhagyás vétségét, hanem segítségnyújtás elmulasztása bűncselekményt állapított meg a bíróság abban az esetben, ha a terhelt az úttesten keresztben ittas fekvő sértettet elüti, a jármű kereke a sértett fején megy keresztül, ennek folytán a sértett nyomban meghal, azonban a járművezető megállás nélkül továbbhajt, a sértett azonnali halála a cselekményt nem minősíti cserbenhagyás vétségévé, ugyanis a jogszabályban előírt kötelezettség szándékos elmulasztása folytán közömbös, hogy a sértett halála nyomban, vagy időbelileg később következett-e be.

Abban az esetben, ha az elkövető a jármű felhasználásával szándékosan idézi elő a balesetet, cserbenhagyásért, illetve segítségnyújtás elmulasztásáért nem vonható felelősségre.