Csalás

A csalás alanya

Bűncselekmény elkövetője az, aki a passzív alanyt tévedésbe ejti.

A bűncselekmény passzív alanya az a személy lesz, akit megtévesztenek. A csalás passzív alanya nem minden esetben azonos a sértettel. Csalás elkövetése esetén a kár a sértett oldalán keletkezik.

A csalás elkövetési magatartása

A cselekmény elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. A tévedésben tartás elsősorban mulasztással valósul meg.

A kár fogalma

A csalás bűncselekménye csak akkor befejezetté, ha a tévedésbe ejtő vagy tévedésben tartó, azaz a csaló magatartásának hatására sértettnél vagy a passzív alanynál kár keletkezik. Kár keletkezik, ezáltal megvalósul a csalás ha sértett a csaló által kért pénzt kifizeti, a hamis adásvételi szerződés aláírása után a gépjármű kulcsát és annak okmányait átadja. A csalótól a hamis belépőjegyet megveszi.

A hatályos büntetőtörvény meghatározza a kár fogalmát: a bűncselekménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenés, azaz nem foglalja magában az elmaradt hasznot vagy az elmaradt vagyoni előnyt.

Csalás esetén szükséges beszélnünk az értékhatárokról: a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb, b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb, c) ötmillió-egy és ötvenmillió forint között jelentős, d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy, e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős. A jogalkotó a büntetés mértékét az egyes értékhatárokhoz kötötte csalás esetén. Minél magasabb a csalás által okozott kár, vagy vagyoni előny, annál súlyosabb a büntetés mértéke.

Speciális rendelkezés csalás esetében, hogy a kár fogalma alatt az igénybe vett szolgáltatás meg nem fizetett ellenértékét is érteni kell. Ebben az esetben a kár elmaradt vagyoni előnyként jelenik meg. Praxisomból példával illusztrálva: egy internetes oldalon valaki szállodai szobád foglal utólagos fizetéssel. A csaló 5 napot tölt a hotelben, fogyaszt a szoba számlájára, majd az utolsó nap úgy távozik, hogy a szobát és a fogyasztását nem fizeti ki. E körbe tartozik az az eset is, amikor a csaló által kibérelt lakást fizetés nélküli hagyják el.

Csalás esetén az egyes tényállási elemek között okozatosságnak kell fennállnia. Az elkövető megtévesztő vagy tévedésben tartó magatartásának hatására a passzív alany vagyonjogi rendelkezést tegyen, melynek eredményeként kár keletkezzen a sértettnél.

A csalás, mint célzatos bűncselekmény

Az elkövetőt, azaz a csalót a jogtalan haszonszerzés célzata indítja. E célzatnak már a cselekmény megkezdése előtt fenn kell állnia. Pl.: a csaló pénzt kér kölcsön ismerősétől mondván, azzal acéllal,hogy azt megforgatja és fél éven belül visszaadja kamatostól. A csaló a kölcsönfelvétel előtt már magában eldöntötte, hogy azt nem fogja visszaadni.

A csalás rendbelisége a sértettek számához igazodik.

A csalás súlyosabban minősülő esetei

A csalás szempontjából súlyosabban minősül a cselekmény, ha bűnszövetségben, közveszély színhelyén vagy üzletszerűen követik el. Csalás elkövetése esetén a minősítés az okozott kár nagyságához igazodik.

Szabálysértési értékre elkövetett csalás

A csalásnak szabálysértési alakzata is van. Ha a csalással okozott kár összege nem haladja meg az ötvenezer forintot, az elkövető nem bűncselekményért, hanem szabálysértésért felel.

Csalás elhatárolása más bűncselekményektől

Az új Btk. számos speciális csalási vagy csalásszerű magatartást önálló tényállásban szabályoz. Ezek megvalósulásakor a speciális tényállásokat valósítja meg az elkövető és nem a csalás tényállását. Ilyenek a költségvetési csalás , a tőkebefektetési csalás , az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás és a gazdasági csalás.

Kiemelendő, hogy a törvény az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás keretén belül rendeli büntetni azt az esetet, amikor valaki hamis, hamisított vagy jogosulatlanul megszerzett elektronikus készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával vagy az ilyen eszközzel történő fizetés elfogadásával okoz kárt.

A gazdasági csalást az követi el, aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz .

A csalás a költségvetési csalással vagy a pénzhamisítással, tehát azokkal a bűncselekményekkel, amelyek lényegüket tekintve hasonlatosak a csaláshoz, ritkán kerülhet halmazatba. Így ha valaki az adózási kötelezettsége alól oly módon bújik ki, hogy megtéveszti az adóhatóságot jövedelme tekintetében, akkor költségvetési csalást valósít meg.

Ha az elkövető magánokiratot hamisít vagy már létező magánokirat tartalmát hamisítja meg annak érdekében, hogy a csalást végre tudja hajtani, akkor a csalás mellett halmazatban felel ez utóbbi cselekményért is.

Magánindítvány, tevékeny megbánás

Speciális szabály, hogy ha a csalás sértettje az elkövető hozzátartozója, akkor a bűncselekmény csak magánindítványra büntethető, kivéve ha az elkövető egyben a sértett gyámja vagy gondnoka . Ez esetben a sértett dönti el, hogy a történteket a büntető igazságszolgáltatás elé kívánja-e vinni vagy sem.

Nagyon fontos szabály, hogy az elkövető nem büntethető vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, ha a csalás elkövetését a vádemelésig beismerte, és közvetítői eljárás keretében a sértett által elfogadott módon és mértékben az azzal okozott sérelmet jóvátette .

Csalás és a Covid

 A vírus elleni küzdelemben kiemelt jelentőségük van a szájmaszkoknak, ugyanis blokkolják a vírus útját, ennek köszönhetően pedig a maszkok iránti kereslet jelentősen megnőtt a piacon nem csak Magyarországon, hanem globálisan is. Ezen lehetőséggel élve adott fel az interneten egy hirdetést az a Budapesten élő hondurasi férfi, aki 30 millió forintnyi előleget vett fel, és további 27. 000 dollárt kért az áru bemutatása előtt a vásárlótól. A vásárló gyanút fogott, leellenőrizte a céget, és rájött, hogy az eladó visszaélt egy egyébként valóban létező cég adataival. A csalás elkövetési magatartása a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás. Célzatos bűncselekményről beszélhetünk, hiszen az elkövető a bűncselekményt jogtalan haszonszerzés céljából hajtja végre, mégpedig egyenes szándékkal. Bővebben itt olvashat az esetről.